Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21

BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MÜVEI. 2 27 sőt gyűlölt császár ügyét szolgálta.1

) Panaszkodik is több költeményében 2

) Frigyesnek, hogy a hozzá való hűségért megvetést és üldözést kell tűrnie. A császári udvarnál töltött szolgálata egyáltalán igen gazdag volt a legkülönfélébb szenvedésekben. Része volt annak az ádáz ostromnak keserűségeiben is, melyet a bécsiek Albert herczeg segítségével 1462 okt. 2-ikától decz. 4-ig a bécsi császári vár ellen intéztek. Ennek a lázadásnak történetét meg is énekelte páratlan részletességgel a már többször említett bécsi krónikában, melyben a maga szereplését is pontosan rajzolja.3

) A bécsiek és Albert-pártiak gyűlölték a költőt nemcsak azért, mert vitézül harczolt ellenök. hanem főként mert lantjára vette viselt dolgaikat és költeményeket írt róluk, melyek messze földön el voltak terjedve és mindenfelé nagy kedveltségnek örvendettek. Nyíltan fenyegették, ha tovább is kipellengérezi őket, életére törnek ;4

) sőt annyira mentek, hogy 400 drb. aranyat tűztek a fejére, a mi a költőt természetesen halálra ijesztette, de el nem némíthatta. A mindenfelől érkezett figyelmeztetésekre nagyon óvatos lett, és midőn a bécsieknek nem sikerült őt ártalmatlanná tenni, minden úton-módon azon iparkodtak, hogy a krónika kéziratát, melyet a háborúskodás folyamán írt, hatalmukba kerítsék. Végűi nagy díjat ígértek Beheimnak magának, ha költeményét megsemmisíti. Erre természetesen semmi áron nem állott rá.5

) Midőn a bécsi vár az ostrom alól felszabadult, a császár Bécsújhelybe költözött, hol ezentúl állandóan tartózkodott.") A költő ide is követte, és bár még többször volt kénytelen fegyveres szolgálatot teljesíteni, — rövid ideig egy kis várnak, Scheuhensteinnak kapitánya is volt,7

) — általában úgy látszik, ') Közben, úgy látszik, a bécsiek ajándékokkal igyekeztek a költőt magnk számára megnyerni vagy legalább elhallgattatni. Jahrbuch der kunsthist. Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses, 1896. CLXX. 1. 15334. reg. 1461-ből'. а) Cod. pal. germ. 312, 170b. 1. másolataim közt, és a bécsiekről szóló krónikában több helyen. 3) Beheim szereplését az ostrom alatt és a későbbi években is, míg a császár szolgálatában állott, saját krónikája alapján pontosan összeállította Karajan id. m. L—LVII. 1. Magát az ostromot szintén a krónika alapján részletesen beszéli el Jarz K. népszerű, de beható és már föntebb id. könyvében, 73—105. 1. 4) A bécsiek a gúnyversek iránt, úgy látszik, különben is igen érzékenyek voltak. V. ö. Copey-buch der gemainen stat Wien. Kiadta Zeibig : Font. Rer. Austr. II. oszt. 7. k. 73. 1. 5) Mindezt maga beszéli el a krónikában. Karajan id. m. б) V. ö. Chmel : Regesta chron. diplom. Friderici IV. 398 és köv. 11. '•) Erről is maga tudósít a bécsiekről szóló krónikában.