Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21

28 BLEYER JAKAB. nyugalmas napokat töltött a császári udvarban. Költői működése ebben az időben igen termékeny volt. legtöbb magyar vonatkozású művét akkor szerezte és bizonyára nem egyet énekelt a császárné előtt is, ki kedvelője volt a költészetnek. Tíz esztendeig, az 1466 év végéig állott III. Frigyes szolgálatában, a mint ez az 1466-iki nürnbergi birodalmi gyűlés alkalmából írt és alább részletesen tárgyalandó költeményéből kiviláglik.1) Hogy miért távozott a császári udvarból, nem tudjuk biztosan; erre talán csak összes költeményeinek pontos áttanulmányozása után lehetne felelni. Karajan

2) úgy véli, hogy Beheim a császár és a bécsiek között kötött békének esett áldozatúl; régi ellenségei régi gyűlöletökben Frigyestől a költő elbocsátását követelték. Lehetséges, bár tényleges adattal nem támogatható. Sőt az említett krónika végén, úgy látszik, mintha a kibékülés általános lett volna. A költő sajnálkozását fejezi ki, hogy a bécsiekről annyi rosszat kellett írnia, egy másik énekében pedig magasztalja azokat, kik a császárral való kibékülést keresztülvitték.3

) Valószínűbbnek tartom, hogy Beheim visszakívánkozott hazájába, melytől 1449-ben is csak nehezen tudott megválni, és midőn végre alkalma kínálkozott Frigyes pfalzi választó szolgálatába lépni, azonnal távozott Ausztriából, a hová a császár kegyességén kívül úgy sem fűzte semmi. 1467-ben már Heidelbergben találjuk.4

) Kissé különös színben tűnik fel, hogy Beheim, ki egész életén át lanttal és karddal védelmezte a német római császári tekintélyt, III. Frigyes egyik legádázabb ellenségének szolgálatába szegődött. Sőt a fejedelem felszólítására Kemnati Mátyás udvari pap krónikája alapján hosszú költeményben meg is írta a választó élettörténetét, melyben jellemét és tetteit hihötetlen magasztalásokkal árasztja el.5) De ne feledjük, hogy a költő keserű tapasztalatokkal szívében, már átlépte élete 50-ik esztendejét ; erkölcsi ereje annyi viszontagság után nem csoda, lia megtört. Valóban férfi ritkán hozott annyi áldozatot meggyőződésének, mint költőnk. Megérthetjük tehíit tudatosan választott új álláspontját : »Der fürst mich hett in knechtes miét — ich asz sein brot unci sang sein liet.« 6) Szomorú tapasz') Karajan tehát téved, mikor azt állítja, hogy Beheim 1465-ben hagyta el a császári udvart. Id. m. LXVII. а) Id. m. id. h. 3) Karajan : Zehn Gedichte M. Beheim's. (Quellen und Forschungen zur vaterländischen Gesehichte, Litteratur und Kunst, 1849. 34. 1. IV. drb.) 4) V. ö. Karajan : M. Beheim's Buch von den Wienern, LXVI11.1. 5) Kiadta С. Hofmann : Quellen und Erörterungen zur bayerischen und deutschen Geschichte. 1863. ИГ. к. 1 — 258. 1. б) Hofmann id. m. 258. 1.