Századok – 1902
Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - III. közl. 326
FORRÁSTANULMÁN YOK. 329 Említettük, hogy a zárai Névtelen úgyszólván kizárólag zárai dolgokról beszél, nem emlékszik meg azon politikai constellatiókról, melyek szoros összefüggésben voltak a zárai ostrommal. Morelli Névtelenje ellenben ügyesen rajzolja ,meg ez esemény politikai, nevezetesen diplomácziai hátterét. Értesülünk arról, hogy Genua és Ancona Zárával rokonszenveznek, hogy Yelencze Magyarország és Grenua szövetkezésétől és együttes fellépésétől tart, megismerkedünk a diplomácziai lépésekkel, melyeket Yelencze ez eshetőségek megfontolása folytán tett, nevezetesen az Albert osztrák herczeg révén Lajossal folytatott békealkudozásokról stb. A tárgyalt esemény fontosságáról pedig csak ezen tények adnak kellő felvilágosítást. E diplomácziai tények és lépések ismeretét az író a velenczei államkönyvekből, a velenczei állami levéltár irataiból merítette, mint azt az író elbeszélésének és az illető okiratok szövegének pontos megegyezése kétségtelenné teszi. Csak a legszembetűnőbb példákból, a hol úgyszólván a szavak egyeznek, akarunk idézni. A mit Morelli Névtelenje az 1345 februárban Albert herczeghez küldött követek utasításáról mond,1 ) pontosan megegyezik a Secreta consilii rogatorum megfelelő darabjával.2 ) » Sostenendo 3 ) che a lui era lecito tenere la sua milizia nello stato proprio« 4) — megfelel a hivatalos utasítás szavainak : » пес potest did, quod faciamus iniuriam aliquam tenendo in nostro dominio et territorio nostrum exercitum.«6) Albertnél a velenczei követek találkoztak a magyarokkal, kik a király nevében az ostrom megszüntetését követelték : »domandava prima di tutto che l'esercito de' Veneziani abbandonasse s'assedio e si partisse.«6) A bosnya bánt április 18-án e Zzavakkal értesítette Yelencze a magyar király ezen követeléséről : »petat ante omnia removeri exercitum nostrum ab obsidione Jadre.«'1) A Névtelen panaszkodik a záraiak gonoszságáról : »Imperiocchè tanta fu la instanza Vimportunità dei Zaratini appresso il re di Ungaria, che persuadendogli, che la occupazione di Zara era la via per сиг avrebbe avuto porto e navilii per passare nella Puglia álla vendetta délia morte del fratello suo e al acquisto del regno; che con queste ed altre A u. o. IX—X. 1. ') Mon. Slav. Mer id. II. 519. s) T. i. Dominio Yeneto. *) Monumenti Yeneziani, XI. 1. »Azt állítja, hogy joga van ott tartani seregét saját államában.« ») Mon. Slav. II. id. h. ') ТТ. о. XI. 1. »Mindenekelőtt azt kívánta, hogy a velenczeiek serege hagyja abba az ostromot és távozzék.« ') Mon. Slav. Merid. II. 555.
