Századok – 1902

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - III. közl. 326

BAUMGARTEN FERENCZ. FORRÁSTANULMÁNYOK. 327 Morelli, a Marciana-könyvtár őre, s közölte belőle a szóban forgó részt, kissé javítva és modernizálva a stílust.1) 1805-ben Gassler Ferencz Sebestyén, a cs. és kir. állami levéltár titkos levéltárnoka, több más fontos kézirattal, pl. Sanudo sajátkezűleg írt »Diarii«-jávai együtt, állítólag e krónikát is л bécsi állami levéltárba vitette.2) Általában azt hitték, hogy e kéziratnak azóta nyoma veszett; azonban Fulin e kéziratot Milanóban a Brera könyvtárban ismét megtalálta.3

) E krónika egy XVI-ik századbeli másolata Emmanuele Cicogna kéziratgyüjteményével a velenczei Museo Civico Correr-be került ;4) egy újabbkori —• úgy látszik — Contarini-téle másolatot a Marcianában őriznek »Gl. VII. ital. Codd. 1274 és 1275« jelzéssel.5) Morelli tehát a históriai mü latin eredetije helyett e kéziratokban megőrzött olasz fordítást közölte, mivel ehez könnyebben hozzáférhetett, mint a Contarini család birtokában lévő eredetihez. Hogy mi történt a latin eredetivel és hogy mennyiben felelnek meg Moreilinek erre vonatkozó adatai az igazságnak, azt azóta nem kutatták, sőt azt tartották, hogy e kézirat elveszett.6

) Contarini Jeromos könyvtára 1843-ban bekebeleztetett a Marcianába s így valószínűnek látszott, hogy ezzel együtt az a codex, melyet Morelli említ, szintén oda került.7) Valentinelli katalógusában tényleg ráakadtam e latin codexre, mely a »Chronica Jadratina seu história obsidionis Jaderae anno MCCCXLVI« cz. munkán kívül egy 35 hexameterből álló, a zárai ostromról szóló verset, Civran Péter velenczei főhadvezér sírfeliratát és egy Zára megadásáról és Civran Péternek főhadvezérré való kinevezéséről szóló oklevelet tartalmaz, melyek Ljubic közléséből,8) ki más kéziratokból vette a szöveget, ismeretesek. Nekünk azonban azon alakban kell e művet vizsgálódásunk tárgyává tenni, melyben azt Morelli közölte. E mű minden tekintetben felülmúlja a zárai Névtelen művét. Legszembetűnőbb a stílusban és az előadás módjában Monumenti Veneziani, Pref. 1—4. 1. s) Valentinelli id. m. I. 126. 1. 3) Simonsfeld : Venetianische Studien, 3. 1. 4) Archivio Veneto, IY. Parte I. 367—369. 1. 2675. sz. •) IT. o. 369. 1. — Simonsfeld id. h. ") Lorenz : Deutschlands Geschichtsquellen, II. Nachtrag zu I. S. 348. *) Valentinelli : Bibliotheca manuscripta ad S. Marci Venetiarum, VI. 183. 1. Classis XXII. Cod. 214. chart, saec. XV. a — 233. I. 171. (CL. X. CCC.) 8) Mon. Slav. Merid. II. 662 és 665. db. 23*