Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - I. 309

322 0LCHVÁKY ÖDÖN. A vármegyei katonasághoz járult a királyi birtokok mindenrendű lakóin kívül még a megyeterület egyéb népe is. a királyi javak bérlői, élvezői.1 ) IV. Béla idejében Magyarország hetvenkét vármegyére volt felosztva. Egy-egy vármegye haderejét átlag 500 lovasra becsülhetjük,2 ) bár kétségtelen, hogy a tatárok betörése miatt a mozgósított megyei hadak létszáma 500—500 főnél is több volt, a mint ez a muhi csatában részt vett hadsereg létszá­mából kitetszik.3 ) Ezen hadi szervezet — passiv jellegénél fogva — káros volt az ország védőképességére. Hogy a király birodalmának összes haderejét, nevezetesen a nemességet is mozgósíthassa, a haza földjén kellett az ellenséget bevárnia. Arról szó sem volt, hogy a haderők mozgósítva huzamosb időn át fegyver alatt tartassanak. IV. Béla már az 1241 évi január és február hónapok­ban elrendelte az előkészületeket : legyenek készen, első fel­hívásra a zászlók alá gyülekezzenek. A tatárok márczius 10-én törtek be az orosz kapunál s márczius 14-én rendeltetett el a hadak általános mozgósítása, gyülekezés a pesti táborba. Jött, a ki jöhetett. Az ország haderejének egyes részei a sereg lassú előnyomulása mellett is elkésve, csata után érkeztek rendeltetésűk színhelyére, holott a középkorban a zászló alá gyülekezett hadak még csak azután nyertek — több héten, esetleg hónapon át —• liarczászati kiképeztetést. Ki ne látná hadszervezetünk hátrányos oldalát a mindig fegyver alatt szolgáló, évek óta hadakozó, vállalataikban meg­lepően gyors tatárokkal szemben? A magyar hadak — csatákban, ütközetekben — kizáró­lag lovas csapatokból állottak. Magyarország abban a korban, háború esetén, a határkerületek védelmére hivatott csapatokon gyűlnek. A parasztok közül, kik falukon laknak, minden tizedik vagy nyolczadik, vagy ha szükséges, még ennél is több ember kel föl, minden­nel, a mi háborúban szükséges, felszerelve.« A mongolok betörése alkal­mával mikor képezték és fegyelmezték ezen hadi népet ? amúgy sem hitte senki, vagy nem törődtek vele, hogy jön a tatár. ') U. o. 517. 1. és Galitzin : Allgemeine Kriegsgeschichte des Mittelalters, I. 180. 1. ") Pauler Gyula id. h. 520—521. 1. helyes indokolással. 3) Ha mind a hetvenkét vármegye részt vesz a muhi csatában, — a mi lehetetlenség vala, — 36,000 főre tehetnők a megyei hadak létszámát. Ehez a nemeseknek, főuraknak stb. 30,000 emberrel kell vala csatlakoz­niok, hogy az egész hadsereg létszámát, melyről az adatok szerint szó lehet, megkaphassuk. Különben — mint látni fogjuk — a hadalakulás szükségszerűen ment végbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom