Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Vjestnik kr. hrv. slav. dalm. zemaljskog arkiva - 190

, TARCZA. 193 a katonaság közt volt elterjedve a reformáczió. Stobaeus György 1606 április 15-én azt írja Bratulics Simon püspöknek, liogy főczélja a protestantismust Petrinyében elfojtani, s ez okból Ferdinánd főherczegnek is írt, a ki meghagyta a parancsnoknak, hogy szedje össze a protestáns könyveket és égesse el. s büntessen meg mindenkit, a ki akár szóval, akár tettel az új tudományt hirdeti. Ekkor a püspök is üldözni kezdte a protestánsokat Petrinyében. — Sziszeken is voltak protestánsok, mert Erdődy bán Vlahovics prédikátort akarta oda küldeni. Ogulinban a katonai őrség volt protestáns ; nagyrészt krajnai szlovének, kiknek a krajnai rendek 1584-ben a biblia egy bekötött példányát küldötték meg. A Gallér családból származó krajnai tisztek a protestantismus oszlopai voltak. 1628 nov. 27-én Frangepán Farkas generális Haller György titkos tanácsosnak azt írja, hogy Tounba kapitánynyá nevezte ki Gallensteini Galler Jánost, a ki igen jeles férfiú, »csak az sajnos ennél a derék gavallérnál, hogy protestáns, de reményli, hogy nemsokára meg fog javulni, mert a javulás útján van ; kár, hogy nincsenek ügyes papok, a kik megtudnák őt nyerni.« — A zenggi helyőrség szintén a protestáns vallást követte, főleg Siegersdorf parancsnoksága alatt. A dalmát tengerparton a protestantismus legbuzgóbb terjesztője Kirchperger Fábián laibachi könyvkereskedő volt, mint Ungnadhoz írt leveleiből (1563) látszik. A protestantismus a horvátok közt leginkább a Zrínyi-birtokokon virágzott, de a XVII-ik század vége felé itt is elenyészett, mert Glavinics zenggi püspök 1696-ban mint nagy dolgot említi, hogy Grizsaniban (Buccari mellett) a szent Miklós templomában egy protestáns, Zmajlovics János várkapitány van eltemetve, a miért a katholikusok a templomot kerülik, mely üres és elhagyatott. — A modrusi püspökségben 1622-ben sok franciskánus tért a protestáns vallásra ; ezeket a Zrínyiek birtokaikon mint gazdatiszteket alkalmazták, kik annyira nyomták a katholikusokat, hogy ezek III. Ferdinándhoz fordultak panaszukkal, ki Marián modrusi püspököt nevezte ki hiztosúl a protestánsok hatalmának megtörésére. — A reformáczió utat tört magának a német és krajnai helyőrségek útján Török-Horvátországba is ; de mélyebb gyökeret nem verhetett, mert a helyőrségek gyakran változtak s különben sem igen érintkeztek a néppel. — A horvát végvárak vidékén Karlovácz volt a protestantismus központja, hol mindjárt e vár felépülése után (1579) jelentkezik. Később két prédikátor is működött Karlováczon : egy német a tisztek, és egy horvát a közkatonák számára. A " protestáns könyvek terjesztésének is itt volt a főhelye. Auersperg András parancsnoksága idejében (1597) virágzott legjobban a protestantismus Karlováczon; külön egyházközséget alakítottak, Yolt templomuk, iskolájuk,