Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Vjestnik kr. hrv. slav. dalm. zemaljskog arkiva - 190

194 TaRCZA. temetőjük. Azonban már 1599-ben oly rendeletet kapott Lenkovics György generális, bogy protestánst ne nevezzen ki tisztté; a horvát országgyűlés pedig 1605-ben a protestáns lelkészek ellen indított valóságos hajszát, főkép a Zrínyi-birtokokon Mottling és Karlovácz körűi, hol legtöbben tartózkodtak. Mindamellett a protestánsoknak Karlováczon még 1645-ben is megvolt saját külön templomuk s csak az 1658-ban oda telepedett franciskánusok túrták ki végleg e helyről őket. — A reformáczió Krajnából elterjedt Isztriában, a horvát tengerpart-vidéken és a dalmát szigeteken is, de magában Dalmácziában kevés sikert ért el. Mindazon területeken, melyek Veleneze fenhatósága alatt állottak, a szláv liturgiát követő úgynevezett glagolita papság erősen el volt nyomva, s minthogy a protestánsok az egyházi könyveket glagolita-betűs horvát szöveggel is kiadták, a glagolita papság tömegesen csatlakozott a protestantismushoz. A protestánsok és papjaik ellen folyt perekből 1549-től kezdve láthatjuk, mely községekben tűnt fel a protestantismus Dalmácziában. Az ellenreformáczió itt is működött ; különösen Veleneze buzgólkodott a protestáns könyvek elpusztításában, és újak nyomását a saját területén szigorúan eltiltotta. — A Zrínyi család tagjai 1546-ban protestánsokká lettek s midőn utódaik visszatértek is a katholikus vallásra, mindig tiszteletben tartották csáktornyai várukban ama Luther Mártont ábrázoló festményt, melyet ott Tollius Jakab hollandi tudós 1660-ban látott. Már a szigetvári Zrínyi Miklósról és nejéről Rosenberg Éváról mondják, hogy protestánsok voltak. A grófné anyja alsó-lendvai várában protestáns nyomdát tartott. A szigetvári hőst protestáns hajlandóságai miatt Ferdinánd udvarában nem szerették ; a papokkal és a zágrábi káptalannal állandó viszálykodásban élt, ellenben barátja volt Ungnad Kristófnak, ki a protestantismus ügyét levélben ajánlotta pártfogásába. Miklós fia • György nyiltan protestánssá lett. Malakóczi Miklós báró tanácsára birtokairól a katholikus papokat mind elűzte, templomaikat átadta a lutheránusoknak, a csáktornyai pálosok minden szabadalmát elvette, rendházukat elpusztította, a templomban a szentségtartót összezúzatta, a barátokat megkínozta, Simon prior (1580) börtönben halt meg. Zajcz János rend-főnök emlékiratban panaszolta be Zrínyi Györgyöt Rudolfnál, a ki megdorgálta és kártérítésben marasztalta el ; megtérítésében fáradozott Miksa király is, de eredménytelenül. Zrínyi György mint protestáns halt meg 1603-ban. Ő volt, ki 1574-ben Hofhalter Rudolfot és nyomdáját nedeliczei birtokára hozatta, s egy ideig ez volt az egyetlen és pedig protestáns horvát nyomda. Nedeliczén kerültek ki a sajtó alól a protestánssá lett Bucsics Mihály vaskai főesperes horvát könyvei, melyekből azonban egy sincs meg, továbbá Per-