Századok – 1902

TÁRCZA - Folyóiratok - Budapesti Szemle - 186

188 tarCZA. összeköttetései a római szent-székkel« cz. legújabb munkáját *) bírálja. ítélete szerint — bár teljes elismeréssel szól Eraknói elévülhetetlen érdemeiről, melyeket évtizedek ótá történelmünk annyi becses anyagának napfényre hozatalával szerzett — e munka nem tartozik a kiváló szerző sikerültebb művei közé. — Kropf Lajos érdekes adatot közöl a szent korona történetéhez egy Angliában megtelepedett amerikainak, W. J. Stillmannak önéletiratából,3) a ki kevéssel a forradalom után, 1852 végén vagy 1853 elején, Pesten járt azzal a czéllal, hogy néhány magyar társaságában lemenjen Orsovára, fölássa az ott elrejtett szent koronát s magával vigye Amerikába, állítólag Kossuth Lajos megbízásából. A közlő megjegyzi, hogy Stillman elbeszélésében igen kevés oly részlet van, melynek segítségével hitelességét ellenőrizni lehetne. -A magyar emigráczió történetéhez nyújt adatokat Kropf Lajos egy másik közleménye is a szeptemberi számban, mely a rég elfeledett, szerencsétlen véget ért Beck Vilma állítólagos báróné (Racidula) rejtélyes élete viszontagságaival s annak idején sok port vert emlékirataival foglalkozik. Ezen emlékiratok 1850-ben és 1851-ben angol, majd német kiadásban is megjelentek, legújabban pedig dr. Halász Sándor magyar fordításában Miskolczon (1901) láttak napvilágot. Kropf összefoglalva közli mindazt, a mit Racidulára vonatkozólag gyűjtött, s közleményéből úgy látszik, hogy e titokzatos hölgy szerepet játszott a forradalomban, sokat látott és hallott, de emlékiratai annyi mindenféle túlzással és koholt mesével vannak tele, hogy a történetíró semmi hasznukat nem veheti. — Ugyancsak a szeptemberi (297) s azután az októberi (298) számban »Tanulmányok a Balkán-félsziget telepedési története köréből«. czímmel Thallóczy Lajos készülőban levő nagy munkája : Bosznia története első kötetéből olvasható egy-egy fejezet mutatványúl ; egyik az illyrség ősi történetét Bosznia területén, a másik a vlach, illetőleg rumuii kérdés elméletét tárgyalja.3) — Az évfolyam két utolsó, novemberi (299) és deczemberi (300) száma egyebek közt P. R. jegyű írónak »A magyar honfoglalás kútfői« cz. akadémiai kiadványról szóló terjedelmes bírálatát hozza. A bíráló a kiadvány tartalmának ismertetése s a szerkesztésre vonatkozó egy-két kevésbbé fontos megjegyzés után egyenkint vizsgálja a közölt források értékét s különösen azt, hogy e forrásokat mikéj>en közlik a kiadók és miképen oldják meg a hozzájok fűződő kritikai kérdéseket. Legrészletesebben ') Olv. Századok, 1901. 365. 1. 2) The autobiography of a journalist. I—II. köt. London, 1901. 3) Az utóbbit a M. Tud. Akadémia második osztályának 1900 évi nov. 12-iki ülésén székfoglaló értekezésül olvasta fel a szerző. Tartalmát akkor ismertettük. Századok, 1900. 950. 1.