Századok – 1902
TÁRCZA - Vegyes közlések - Gyomlay Gyula értekezése Bölcs Leo taktikájáról és annak honfoglaláskori adatairól - 182
182 tárcza. író, ki nem volt tökéletesen jártas a szerb nyelvben s a beli szónak csupán fejér jelentését ismerte, fordította a Beli Junak nevet Conte Bianco-пак ; az olaszból azután átvették a francziák és az angolok is a fejér lovag elnevezést. ERDUJHELYI MENYHÉRT. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA első osztályának január 7-iki ülésén dr. Gyomlay Gyula levelező tag a Bölcs Leo-féle honfoglaláskori adatok értékére és hitelességére vonatkozó tanulmányainak első részét mutatta be. Mivel újabb időben Leo egyedüli forrásának, a Mauricius-íéle taktikának korát és szerzőjét illetőleg igen eltérő vélemények támadtak, az értekező tanulmányának ez első alapvető részében épen e főfontosságú kérdés megoldására törekszik. Az értekezés a Mauricius-féle taktika gyakorlati természetének bizonyításával kezdődik, miről már maga a taktika bevezetése elegendő bizonyságot tesz. így állván a dolog, bizvást feltehető, — a mit a taktika különben határozott szavakkal ki is fejez, — hogy a Xl-ik szakasznak, melyben a római birodalom ellenségeiről van szó, a kor meghatározására nézve fontos adatokat kell magában foglalnia. Ezek az adatok magukban véve is elégségesek a terminus post quem non meghatározására. Mint már nagyrészt Pauler Gyula is jelezte,1) a mű keletkezése korában még a persák, az avarok és a szlávok a birodalom legfélelmesebb ellenségei, s nevezetesen kétségtelen, hogy az avarokkal és szlávokkal szemben még a Duna a határ. E szerint a taktikának még Herakleios császár uralkodása előtt kellett keletkeznie. Hogy a Leo-féle és a Mauricius-féle taktikák közt inkább nagyobb, mint kisebb időközt kell feltételezni, erre több más positiv jelenség is mutat a Mauricius-féle munkában. Nevezetesen először a római sereg felszerelésében és állományában mutatkozó jelentékeny különbségek, azután kivált a vezérlet nyelvének különbsége, mely Mauricius idejében még latin, Leo idejében már görög volt. Igaz, hogy ez a különbség látszólag Mauricius, és a YI. századi Anonymus Byzantinus közt is megvan ; de ebben az esetben a különbség azzal magyarázandó, hogy míg az Anonymus-féle munka nem egyéb régibb görög forrásokból készült compilatiónál, mely tekintetbe sem veszi a kor tényleges viszonyait, addig a Mauriciusféle munka első sorban gyakorlati természetű, s fő érdeme épen abban áll, hogy a kor igényeit tartja szem előtt. Nagy korkülönbségre vall továbbá Leo és Mauricius nyelvhasználatának ') A m. nemzet tört. Szent Istvánig, 138—139. 1.