Századok – 1901

Tárcza - Uj könyvek - A magyar honfoglalás kútfői 81

TÁRCZA. 81 Antal, Mátyás első történetírója). A szerkesztő tisztét Márki Sándor vállalta magára. A felsorolt nevek után bízvást remélhetjük, hogy az emlékkönyv minden részében meg fog felelni czéljának, s nemcsak szakszerűen, hanem szépen is írt tanulmányokban fogja a magyar olvasó közönség elé állítani Mátyást és korának viszonyait. Csupán az a megjegyzésünk van, liogy a könyv oekonomiája némi aránytalanságot ölthet az által, hogy a munkatársak közül többen úgyszólván azonos thérnák feldolgozására vállalkoztak : mint pl. Aldásy és Pór Antal (Mátyás és a pápaság, Mátyás és II. Pius), Karácsonyi és Schönherr (Mátyás ősei, Mátyás családja). Kolosvári és Marczali (Mátyás mint törvényhozó, Mátyás 1486 évi törvényei), Török István és Zsilinszky (Mátyás történetírói, Mátyás első történetírója) stb. Megemlítjük még, hogy a bizottság a nép közt ezerszámra kiosztandó füzetet is tervez, mely a népszerű király életrajzát és az őt dicsőítő legszebb költeményeket fogja tartalmazni. ÚJ KÖNYVEK. — A MAGYAR HONFOGLALÁS KÚTFŐI. A magyar tudományos Akadémia 1891 évi decz. 7-én tartott összes ülésében elhatározta, hogy az ország ezeréves fennállását a honfoglalás történetére vonatkozó hazai és külföldi kútfők kritikai kiadásával fogja megünnepelni. A határozat végrehajtásával az Akadémia történettudományi bizottsága bízatott meg, mely az anyag megválasztásában s a kiadvány szerkezetében követendő elveket és az egész mű tervezetét csakhamar megállapítván, miután javaslatait az Akadémia összes ülése is elfogadta, nyomban megkezdte működését. A munka vezetésére Pauler Gyula vállalkozott, s mikor arra került a sor : a technikai és nyomdai kérdések tekintetéből néhai Szilágyi Sándor, a bizottságnak akkori helyettes elnöke választatott melléje szerkesztő társúl. A szerkesztőségnek fő gondja volt, hogy a munkához régibb történetünk forrásainak legalaposabb ismerőit csoportosítsa maga körűi. Ez sikerült, s ezzel biztosítva volt a munka tudományos sikere is. Azonban sok nehézséget kellett leküzdeni, sok akadályt elhárítani, míg a monumentális mű — ha nem is a honfoglalás kezdetének, mint az Akadémia óhajtotta volna, de legalább befejeztének ezredéves fordulójára — a mult esztendő vége felé napvilágot láthatott. Csupán egy része, a honfoglalás korának hazai régiség-leleteit ismertető rész jelent meg különlenyomatképen már 1896-ban s szerepelt a millenniumi nagy-gyűlésen, melyet az Akadémia különös ünnepélyességgel tartott meg. Az egész nagy negyedrét alakú, 877 lapra terjedő és kifogástalanúl szép nyomdai kiállítású kötet hat csoportba vagy SZÁZADOK. 1901. I. FÜZET. 6