Századok – 1901
Tárcza - Uj könyvek - Jánosi Béla: Az aesthetika története 82
82 l'ARCZA. osztályba sorozva foglalja magában a honfoglalás emlékeit. — I. A byzanczi kútfők közül Bölcs Leo hadi taktikájának XVIII-ik fejezetét Vári Rezső közli ; a kisebb görög krónikák adatait és Konstantin császár munkájának (de administrando imperio) a magyarokra vonatkozó fejezeteit Marczali Henrik állította össze. II. A keleti kútfők (Ibn Roszteh Gurdêzi, El Bekrî, Ibn Fadklân, Isztakhrî. Ibn Haukal, Ma s ζ Γι di) összeállítása és fordítása gr. Kuun Géza érdeme, és — csodálatos — a munkához írt előszóban meg sincs említve a neve. III. A nyugati kútfők (Annales Bertiniani, Conversio Bagvariorum et Carantanorum, Alfréd angol király geographiája, Euldai évkönyvek, Regino, Tkeotmár salzburgi érsek levele, Levél a magyarokról Dado verduni püspökhöz, Waldram szent-galleni szerzetes verses levele ugyanahoz, Ekkehard) fölvett részeit Marczali Henrik fáradozásainak köszönjük. IV. A szláv források (a Konstantin- és Method-legenda magyar vonatkozásai, Elbeszélés a magyar-bolgár háborúból, Nestor) összeállítását Jagics Vratiszláv a hírneves horvát szlavista, továbbá Thallóczy Lajos és Hoclinka Antal végezték. V. A. liazai kútfők sorából Anonymust. Julián szerzetes Nagy-Magyarország dolgáról szóló jelentését és a krónikák (Kézai Simon, Képes krónika) ide tartozó részleteit Fejérpataky László, Marczali Henrik és Pauler Gyula közlik, magyarázzák. VI. A honfoglalási kor hazai emlékei : sírok, sírleletek, temetkezés, fegyverzet, ékszerek, ornamentika ismertetése, az egész kötetnek majdnem fele, Hampel József munkája. Megjegyzendő, hogy a közölt szövegek közül a keleti, szláv, angolszász és görög nyelvűeket mindenütt magyar fordítás kíséri. A kötet végén álló betűrendes mutatót Maróthi Rezső készítette. — A nagybecsű kútfő-gyüjteményről, melyben Akadémiánk valóban szép emlékét hagyja az utókorra az ezeréves Magyarország megünneplésének, más alkalommal fogunk bővebb ismertetést közölni. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA könyvkiadó vállalatából újabb négy kötet (az 1900 évi illetmény) jutott az elmúlt deczember-hó elejével az olvasó közönség kezébe. — Az egyik folytatólag Jánosi Béla akadémiai jutalmat nyert munkája : Az aesthetika története második részét hozza, mely a középkortól Baumgarten fölléptéig az ókori világfelfogás átalakulásáról, a renaissanceról, a franczia classicismusról és rationalismusról, a franczia ízlés ellen támadt áramlatokról, az aesthetikának bölcsészeti megalapításáról, Shaftesbury erkölcstani fejtegetéseiről, a skót moralphilosophusokról, az empirista és sensualista elméletekről, az associatioelméletről, végűi a XVIII-ik század franczia bölcsészeiről s az olasz elméletírókról szóló fejezeteket foglalja magában. — A másik Bodley (John Edward Courtenay) Francziaország-ról írt művének második kötete, melyet Darvai Móricz és Mihály József fordí-