Századok – 1901

Tárcza - Szederkényi Nándor: Levél a szerkesztőhöz (Dobó István egri ágyumesteréről) 844

844 TÁRCZA. akarata szerint április 4-én. midőn övéivel a legjobb kedvben társalgott, ezek az ő véghez vitt dolgairól beszéltek és ő mindezeket nagy örömmel és kedvvel hallgatta, gutaütéstől sújtva nemsokára megvakult és elnémult, azután április 6-án reggel Bécsben életét veszté. Halálán majdnem egész Európa örvendezett. Halála után Erigyes császár a tőle elvett Bécset, Bécsujvárt s a többi osztrák városokat fegyverrel szerezte vissza.1) Ugyanazon évben megválasztották Ulászlót, Csehország »dicső« királyát, Mátyás után Magyarország királyává, és a 19-ik napon megkoronázták őt a magyar koronával. Ez ellen Miksa római király egyrészről, saját testvére János Albert másrészről, nemkülönben a törökök is fegyvert emeltek. WERTNER MÓK. LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ. A Századok junius-havi számában »Dobó István egri ágyumestcre« czím alatt megjelent közleményre kénytelen vagyok a történeti igazság kedvéért megtennem észrevételemet, illetőleg a közleményben foglaltakat történeti adatokkal helyreigazítanom, mert nem tűrhető az, hogy Dobó István egri fényes fegyvertényében olyanok is szerepeltessenek mint tényezők, kikről bebizonyítható, hogy abban nem részesek. A kérdéses közleményben az adatik elő, hogy Dobó István valami Herman Márton nevű tűzmestert az ostrom előtti időben közvetlenül azzal csalogatott Eger várába, hogy »egyetlen tűzmestere sincs a várban.« Ez a jeles férfiú azután »úgy emberkedett, — mint ő maga dicsekszik — hogy az ellenség nem csekély veszteséggel volt kénytelen visszavonulni. Az ostrom alatt — nem törődve sebeivel — emberekkel vitette magát egyik ágyutói a másikig. A mi tőle kitelt, megtette. Az embereket, kiket az ágyukhoz rendeltek, de a kik ezekhez vajmi keveset értettek, a legnagyobb· igyekezettel tanította« .... stb. Ezeket a sorokat a jeles mester önmaga írja önmagáról. A véletlen ezt az iratot megmentette az enyészettől, s most a közlő úgy adja elő, hogy a ki olvassa, el is hiszi, hogy Herman Márton csakugyan kiválóan részes az egri dicsőség kivívásában. Pedig ebből csak annyi lehet a való, hogy miután Szolnokon »kezébe vette á vándorbotot«, talán Eger várában is megfordult. Azt is kétségbe vonom, hogy az ostrom után pár napra Dobó és J) Itt tehát ellentétben az V. László haláláról mondottakkal, a megmérgeztetési hírekró'l szó sincs.