Századok – 1901
Tárcza - Szederkényi Nándor: Levél a szerkesztőhöz (Dobó István egri ágyumesteréről) 844
TARCZA. 845 Mekcsey neki »bizonyító levelet« adtak volna. Valószínű, liogyha van ilyesmi, az hamisítvány. Ezt a következőkkel bizonyítom : A tisztelt közlő — a ki hitelt adva Herman Márton dicsekvő szavainak, úgy mutatja be őt, mint Dobó híres tűzmesterét — talán nem tanulmányozta eléggé Dobó egri várvédelmét, s így könnyen félrevezethette a gyanús irat. Pedig észrevehette már Tinódinál, hogy az egri várvédelemről meglehetős körülményes leírásokat bírunk, s így ismerjük a várbeli tüzérség állapotát is. A vár 1551 és 1553 évi leltára megvan; a Nemzeti Muzeumban őrzik Dobó legapróbb részletekig terjedő számadásait, még az ostrom alatti időről is. Heves vármegye történetének második kötetében részletes és kimerítő leírásokat adtam ezekből. Itt megtaláljuk a várbeli védők minden kiválóbb vezetőjének nevét ; még a borbélyok is névszerint vannak felsorolva, hogy ki mennyi fizetést kapott ; még a hóhér fizetését is tudjuk, a ki az áruló Hegedűs Istvánt és társait kivégezte. Ismerjük ezen számadásokból nemcsak az ágyukat s egyéb lövő és tűzi szerszámokat, hanem az azok vezetésére a legszigorúbb katonai pontossággal kirendelt tüzéreket (magistri bombardarum) is. Ezek voltak : József mester prágai, nős, különös tekintettel kiváló képzettségére 28 frt évi díjjal ; János mester szepességi, Cseh János kisbeszterezei, Endorfer Lajos inspruki, Brum János mester bécsi, György mester trencséni, Lajos mester endorfi, Szalai Mihály pelsőczi, Fairicli mester laibachi. Ezek évi díja 20 frt volt fejenkint. Nem igaz tehát annak a szájhős Herman Mártonnak azon állítása, hogy a várban tűzmesterek nem voltak. Ez a névsor mutatja, hogy igenis voltak, még pedig különféle helyekről összeválogatva, és képzettek is voltak a tűzi szerszámok kezelésében. Herman Márton nevét itt nem találjuk, tehát sem a tűzmesterek között nem vitézkedhetett, sem azok élén nem állhatott. De erre még azt lehet mondani, hogy időközben jött a várba s tett szolgálatot Dobónak. Menjünk tovább a számadások könyvében. Megtaláljuk Dobó jegyzékét, hogy az ostrom alatt kinek micsoda jeles szolgálatáért és vitézi tetteért osztott jutalmat. Hosszú sora van ennek, kezdve a várbeli számvevőtől Sukán Jánostól, ki a vár falán is vitézkedett, a mellett, hogy a bor és kenyér kiosztását a legpontosabban végezte, — Jakab, Mátyás, Tamás egri puskaművesekig. Hogy egy-két példát említsünk : a szept. 29-iki nagy rohamnál egy török zászlós már kitűzte a vár falára zászlaját. Komlósi Antal reá rohant s a zászlót a törökkel együtt levágta. Kapott jutalmúl 2 frtot. Török László látván, hogy a leomló fal a vár zászlaját magával sodorta, oda ugrott s a zászlót visszahozta, Kapott 1 frtot stb. Minden kiválóbb cselekedet fel van sorolva