Századok – 1901

Tárcza - Wertner Mór: A ratibori krónika magyar vonatkozású adatai 841

TÁliCZA. 843 magyar király az öregebb János troppaui és ratibori herczeget megfosztotta Jaegerndorftól (Carnovia) és a megerősített Lobensteintól. 1475-ben, közvetlenül azután, bogy a királyok eltávoztak, jött a magyar király Katiborba, hol néhány napig a várban maradván, a gleiwitzi herezeget fogságba ejtette, a lobensteini várban őriztette és később Grleiwitztől meg is fosztotta.1) 1483-ban meghalt Miklós herczeg fia, János herczeg, kitől Mátyás magyar király Jaegerndorf várost, a mellete fekvő lobensteini várat, Ereudenthal yárost és Babarawot elvette, melyeket azelőtt atyja Miklós a ratibori zárdától vett vala el. Eltemették ugyanazon ratibori zárdában. Wladislawia város (Leslau ?) pedig, melyet haláláig megtartott, halála után a király kezébe jutott. 1484-ben Mátyás magyar király az ő Bielik nevű kapitánya által Miklós és János opuliai herczegeket ismeretlen okból — ha csak nem azért, mert sok pénzük volt — Kosel városban egyik fejedelmi gyűlés alkalmával fogságba ejtette s addig tartotta fogva, míg magukat 30,000 aranynyal ki nem váltották. 1485-ben Mátyás magyar király Bécset és Ausztriának egy nagy részét foglalta el. Két évvel később Bécsujvárt, Stájerország és Karintia egy részét is elfoglalta. 1488-ban Mátyás magyar király Nagy-Grlogaut ostromoltatta és több mint félévig ostrom alatt tartotta, később pedig az ezen herczegséghez tartozó többi városokkal együtt hatalmába kerítette. Maga János herczeg Csehországba menekült. Azután elvette Mátyás Albus herczegtől összes jószágait és kényszerítette őt, hogy Boroszlóban tartózkodjék. Erre szétszórta katonáit egész Sziléziában, kik sáska módjára elpusztították a tartományt s különösen Opuliában és Felső-Sziléziában garázdálkodtak. 1490-ben meghalt Magyarország fenséges királya, Mathias de Hunyad, János vajdának, Magyarország kormányzójának a fia. Öt a szerencse annyira emelte, hogy majdnem egész Európa tisztelte és rettegett fegyverétől ; az ő hírneve mindenütt oly nagy félelmet keltett, hogy senki sem mert ellene fegyvert emelni ; nem is viselt a mi napjainkban más király annyi véres háborút mint ő ; maga saját emberei előtt többször mondta, hogy egy és ugyanazon időben két császár és három király ellen viselt háborút és mindig győzött. Ε hatalmát leginkább az egyház támogatásának köszönhette, mert mindaddig, míg azt és annak szolgáit tiszteletben tartotta, minden vállalata kedvezően végződött ; de midőn védőből üldöző lett és a boroszlai egyházat javaitól megfosztani, a papság jövedelmét megsemmisíteni és tönkretenni akarta, Istennek ') Ez III. János, Auschwitz és Újest (Grleiwitz) herczege, a Piasták családjából. Meghalt 1495 és 1497 között.