Századok – 1901

Tárcza - Wertner Mór: A ratibori krónika magyar vonatkozású adatai 841

842 TÁRCZA. 1443 jun. 5-én sok kelyen nagy földrengés és egyéb elemi csapások voltak, úgy hogy Sziléziában, Lengyelországban, Magyarországban és másutt számos templom, vár, ház stb. omlott össze. 1454-ben László, Magyarország és Csehország királya, fölös kísérettel Boroszlóban járt, hol akkor Venczel herczeg is tartózkodott.1

) 1457-ben meghalt László király Prágában, Magyarország és Csehország dicső királya, valamint egyéb országok lierczege és ura, a legelőkelőbb nemzetség legnemesebb sarja. Az összes országokat bejárta a hír, hogy őt Jurzyko IV. Frigyes császár és más hívei biztatására alattomban megfojtotta és megölte, és hogy ezt nyilt dolognak tekintették. 1467-ben a boroszlaiak a legelkeseredettebb háborút viselték a hűtlen és makacs csehek ellen, melyben őket Sziléziának és Morvaországnak többi nagyobb városai is támogatták ; csakhogy sikert nem arattak, és ha Mátyás, a magyarok fenséges királya segítségökre nem jön és védnöksége alá nem veszi a boroszlaiakat, a csehek tönkretették volna őket. 1469-ben Boroszlóban egész Szilézia hat várossal és Lausitzczal együtt Mátyásnak. Magyarország fenséges királyának hódolt, a mint ezt ugyanezen évben Morvaország már megtette. 1471-ben Kázmér lengyel király, Kázmér nevű fiát igen nagy sereg élén Magyarországba menesztette Mátyás magyar király ellen, hogy őt az országból kiűzze ; csakhogy ez nem sikerült neki, és fiát karácson tájára, miután nagy vereséget szenvedett, visszahívta. Akkoron lehetett az égen hatalmas üstököst látni, melyet a csillagászok »dominus Astoen« néven neveztek.2) 1474-ben egyrészt Kázmér lengyel király, másrészt Ulászló cseh király nagy sereg élén Sziléziába vonultak, midőn Mátyás magyar király Boroszlóban tartózkodott. Miután majdnem egész Sziléziát tűzzel-vassal pusztították, végre az innen küldött követek közvetítésével mind a három király egy sátorban találkozott. Mit tárgyaltak ottan, azt mindeddig nem tudjuk ; annyit azonban napfényre hozott később a közhír, hogy a cseh király, ha a tőle elvett tartományokat vissza akarja nyerni, Magyarországnak köteles 400,000 aranyat fizetni, és hogy ily értelemben békét kötöttek s mindegyikük tartózkodási helyére vonult vissza. Ugyanazon évben, még mielőtt a háború kitört volna, a ") Ez utóbbi alatt az 1456 okt. 29-én elhalálozott ratibori Venczel, a Przemyslidák természetes sarja értendő. 2) Kétségkívül arról az üstökösről van szó, mely 1472 január havában lőn láthatóvá. Ez adott alkalmat az üstökös csillagokról szóló legelső tisztán tudományos értekezésre, melynek szerzője a hírneves Regiomontanus volt. V. ö. Darvai ." Üstökösök és meteorok, 9. 1.