Századok – 1901

Tárcza - Folyóiratok - Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle - 760

760 TÁRCZA. tett adatainkat fogják kiegészíteni. Ezek után még Kelemen Lajos közöl némely adalékokat »Nagy Szabó Ferencz és a marosvásárhelyi szabó-czéh« czím alatt az ismert krónikaíró életéhez, kinek közel félszázad előtt gr. Mikó Imre adta ki krónikáját és írta meg életrajzát. — Az előttünk fekvő füzetek tartalmát változatos apróbb közlemények és könyvismertetések egészítik ki. — MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNELMI SZEMLE. Kiadja az orsz. m. gazdasági egyesület. VIII. évf. 1. füzet. Szerkeszti Tagányi Károly. — 2. 3. 4. 5. 6. 7. füzet. Szerkeszti dr. Kováts Ferencz. — Az első füzetben » Selyemtenyésztési mozgalmak Győrött 1771 — 1831-ig« czím alatt érdekes részletét ismerteti dr. Németh Ambrus azoknak a törekvéseknek, melyek a XVIII-ik század folyamán a selyemiparnak Magyarországon való meghonosítását czélozták. Az ország déli részein III. Károly uralkodása alatt megindult selyemtenyésztés sikerei arra ösztönözték Mária Terézia királynőt, hogy ezen iparág ügyét más vidékek hatóságainak is a legmelegebben figyelmükbe ajánlja. Győr városához 1768 tavaszán érkezett az első helytartótanácsi rendelet, mely kezdetűi szederfa-iskola létesítésére szólítja fel a város hatóságát. Ettől fogva egymást követték a kormány buzdító leiratai s a selyemtenyésztésre vonatkozó különféle utasítások és intézkedések, mígnem Győrött is — bár csak szűk mederben — folyamatnak indult a dolog. Az értekező részletesen és tanulságos számadatokkal megvilágosítva írja le e mozgalmat s méltatja a kormánytól kiküldött selyemtenyésztési felügyelők : Erdélyi János, Dorffner József, Eisenhut József működését, kik közül az utolsónak 1829-ben bekövetkezett halálával a győri selyemipar is hanyatlani kezdett, s miután a városi tanács 1831-ben kimondta, hogy a felügyelői állás betöltése »boldogabb időkre« halasztassék, nemsokára végleg megszűnt. - A 2 — 3. kettős füzetben »Az állatvilág s a gazdasági cultura« czím alatt Ortvay Tivadar közöl mutatványt egy nagyobb munkájából, mely Pozsony vármegye állatvilágával foglalkozik. — A negyedik füzet jórészét dr. Thirring Gusztáv értekezése tölti be, melynek tárgya és czíme : Városaink lakosságának kereseti viszonyai a XVIII-ik század második felében. Az értekezőnek sikerült az Országos Levéltárban végzett kutatásai folyamán az elmúlt évszázadok népesedési viszonyaira vonatkozólag bő anyagot összegyűjtenie, melynek közzétételével és feldolgozásával Magyarország történeti demographiájához kíván hasznos adalékokat szolgáltatni. A városok lakosságának kereseti, illetőleg foglalkozási viszonyairól az 1787-iki József-féle népszámláláson kívül az 1777 és 1782 évi összeírások nyújtanak becses képet. Mind a kettő teljesen egyöntetű alakban adja a népesség számát nem szerint, a felnőttek (adulti) és a kiskorúak (minorennes) meg-