Századok – 1901

Tárcza - Folyóiratok - Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle - 760

TÁRCZA. 761 különböztetésével ; az 1782-iki összeírás ezenfelül a hitfelekezeti, születési, halálozási és esketési viszonyokat is feltünteti, míg az 1777-iki a házaspárok statisztikájára terjeszkedik ki. Mindkét összeírás a szabad királyi városokat öleli fel. melyekhez az 1782 évi még a bányavárosokat csatolja. Az értekező az adatok szakszerű összefoglalása után gondosan megszerkesztett táblázatokban is közli a tárgyalt összeírások eredményeit, melyekből a kor történetírója bizonyára sok tanulságot fog meríthetni. — Az ötödik füzetben Munkás László dolgozatát olvassuk, mely »A magyar királyi posta a XVII. század közepén« czím alatt a posták igazgatásában Bornemisza István főpostamesternek 1635-ben történt elmozdítása után beállott változásokat s azon intézkedéseket ismerteti, melyek által a magyar királyi posta-intézmény lassankint egészen a pozsonyi kamara hatáskörébe jutott, úgy hogy Bornemisza után a főpostamesterek kivétel nélkül a kamara alkalmazottaiból kerültek ki, sőt sok helyen a harminczados lett egyúttal postamester, a ki azután a hozzá beosztott kisebb posták vezetőire, az u. n. veredariusokra is felügyelt. — Ugyancsak az ötödik s folytatólag a hatodik füzet hozza Kropf Lajos nagyobb terjedelmű tanulmányát. melynek czíme : A magyarországi pápai adószedők számadásai a XIII. és XIV. században. Ε számadások a Monumenta Vaticana egyik sorozatának két kötetében jelentek meg. Kropf az ezekben előforduló pénz-nemek és értékek meghatározásával foglalkozik, mely szempontból e becses emlékek adatait egész teljességökben még eddig senki sem tette ily beható vizsgálat tárgyává. — A hetedik füzetben »A vadászat haszna és jövedelmezősége« czím alatt ismét Ortvay Tivadar értekezik, sok érdekes történeti adatot közölve tárgyára vonatkozólag, különös tekintettel Pozsony vármegyére. — A felsorolt dolgozatok mellett becses közléseket találunk minden füzetben az Adatok és Vegyesek rovata alatt is. Ilyenek pl. A kassai czéhek árszabásai a XVII-ik századból (Kemény Lajostól), Zsigmond király quartingjai (Kropf Lajostól és Kováts Ferencztől). Az első lutri Ausztriában (Takáts Sándortól), Pest vármegye 1789 évi kataszteri fölmérése (Horváth Sándortól), Utasítás a szendrői uradalom udvarbírája részére 1652-ből (Kárffy Ödöntől). Két magyar borkereskedő-telep Lengyelországban (Kerekes Györgytől), Esterházy Miklós nádor udvari rendtartása (Dőry Ferencztől). továbbá Lózs város úrbéri szerződése 1635-ből. A debreczeni mézeskalácsosok 1713 évi czéliszabályai, Utasítás 1701-ből a nagy-károlyi kulcsár számára, stb.