Századok – 1901

Tárcza - Folyóiratok - Erdélyi Muzeum - 758

758 TÁRCZA. velek élén nem ad tartalmi kivonatot, a dátumokat nem fejti meg, orthographiája következetlen, olvasása hibáktól hemzseg, nyomdai correcturának pedig nyoma sincs. — Az 1848 49-iki mozgalmas időkkel két író foglalkozik: Franki István az 1849 márcz. 5-én vívott diadalmas kaponyai ütközetet írja le és világítja meg szakszerű tereprajzzal. Trencsény Károly czikkének aktuális érdeke is van. Vörösmarty Mihálynak bácsalmási képviselővé való választásával ismertet meg, a választási jegyzőkönyvvel igazolván azt, hogy Vörösmartyt nem 1848 jan. 19-én — mint életirói eddig állították — hanem jul. 10-én választották meg egyhangúlag országgyűlési képviselővé. — ERDÉLYI MUZEUM. AZ erdélyi muzeum-egylet nyelv- és történet-tudományi szakosztályának kiadványa. Szerkeszti Szádeczky Lajos. XVIII. köt. 1901. 1 — 7. füzet. — Az évfolyamot az első füzetben Széchy Károly alkalmi czikkelye : »Emlékezés Vörösmartyra« nyitja meg, a mit a szerző az Erdélyi Irodalmi Társaság 1900 évi decz. 23-iki Vörösmarty-ünnepén olvasott fel. A következő közleményben »Cromwell és Erdély« czím alatt Márki Sándor értekezik arról a politikai viszonyról, mely I. Károly király bukása után Anglia protectora és II. Rákóczy György fejedelem közt szövődött.1) Ennekutána Török István egy 1654 táján, valószínűleg Utrechtben készült latin-magyar szótár töredékét ismerteti, melyről a Régi Magyar Könyvtár nem tesz említést. -A második s folytatólag a következő (3-—6) füzetek »A millennium századában Erdélyben kihalt főúri családok s visszaemlékezés végső sarjai(k) szereplésére« czímmel Köváry László családtörténeti közleményeit hozzák, melyek során a következő kihalt nemzetségek és ágak : u. m. a Bánffy grófok gubernátori ága, az iktári Bethlen grófok, a keresztszegi Csáky grófok erdélyi ága, a maros-németi Gyulay grófok, a liallerkői Haller grófok kaplyoni és kerelő-szentpáli ága, a kőrispataki Kálnoky, a vályeszákai Karacsay, a magyar-gyerőmonostori Kemény (gr. Kemény József ága és gr. Kemény Sámuel ága), a malomvízi Kendefl'y, a hídvégi Mikó, a királyhalmi és derzsi Petky, a kis-rédei Rhédei. a Rindsmaul s végűi a szalontai Tholdy grófok utolsó sarjairól kapunk sokszor érdekes adatokat. -— Ugyancsak a második s befejezőleg a harmadik füzetben Eisler Mátyás közöl néhány részletet az erdélyi zsidók múltjából (a fejedelmi korból), abban a föltevésben, hogy az erdélyi zsidók történetének megírására irányuló vállalkozása érdeklődésre tarthat számot. Mindenesetre, de érdekes a Moldován Gergely czikke is, ki »A moldovánok néprajza«· czím ') V. ö. Angyal Dávid : Erdély politikai érintkezése Angliával, Századolc, 1900. 309, 398, 495 stb. 11.