Századok – 1901

Tárcza - Folyóiratok - Bács-Bodrog vármegyei történelmi társulat Évkönyve 757

TÁRCZA. 757 Egylet részéről gr. Esterházy Kálmán elnök és dr. Márki Sándor egyetemi tanár, a m. kir. Országos Levéltár képviseletében pedig, melynek Jakab Elek számos éveken át egyik első tisztviselője vala, Barabás Samu orsz. allevéltárnok jelentek meg az ünnepélyen. Mondjunk áldást néhai tagtársunk emlékére ! FOLYÓIRATOK. -— A BÁCS-BODROGH VÁRMEGYEI TÖRTÉNELMI TÁRSULAT EVKÖNYVE. 1900. XVI. évf. I. II. füz. Szerk. Roediger Lajos titkár. — III. IV. füz. Szerk. Costa János h. titkár. — Az Évkönyv előttünk fekvő füzetei két szerkesztő gondozásában jelentek meg. Ugyanis a társulat eddigi buzgó titkára Roediger Lajos, egyéb elfoglaltságai miatt kényszerítve volt a szerkesztést Costa János zombori áll. főgymn. tanárra átruházni. A szerkesztő-változás az Évkönyv tartalmasságára nem járt hátránynyal. Most is sok érdekes történelmi tárgyú czikket találunk benne. —• Első sorban kiemeljük Érdujlielyi Menyhért dolgozatait. Az elsőben a bácskai ferenczrendi kolostorok mohácsi vész előtti vázlatos történetével foglalkozik, nevezetesen a bácsi rendházzal, a bajai konventtel, a keőböli vagy kabalyi rendházzal s a futaki és kőlödi kolostorokkal. Második czikkében kimutatja, hogy a bácsi és kalocsai káptalanok által 1311-ben. az elhalálozott Vincze kalocsai érsek utódául meeo választott Dömötör prépostot nem kánoni akadályok miatt nem erősítette meg a pápa, hanem egyházkormányzati okból, vagyis, mert a prépost Róbert Károly királynak nem volt kedvelt híve. Harmadik czikkében bővebb adatokkal támogatja a kételkedőkkel, különösen Karácsonyi Jánossal szemben »A kalocsai érsekség a renaissance korban« cz. munkájában kifejezett azon nézetét, hogy a garábi apátság \ralkó vármegyében, a mai Grabovczi helyén állott. Az újabb korból veszi tárgyát »A bácskai Tisza-vidék a török háborúk után« cz. dolgozata, mely tizennégy községnek szerb, magyar és német lakossággal való betelepítését tárgyazza. — Szintén a telepítés kérdésével foglalkoznak Szendy Lajos és Iványi István. Amaz összeírásszerű kimutatást közöl a Nagy-Kunságból, különösen Kisújszállásról 1785-ben Pacsérra telepedett kunokról, emez a Mária Terézia által 1762-ben elrendelt s Cothmann udv. tanácsos által vezetett német és franczia letelepülést ismerteti. Iványinak egy másik czikke Bács vármegyére vonatkozó oklevélregestákat közöl 1092-től 1864-ig. — Bács és Bodrogh vármegyéket érintő oklevelek közlését folytatja Zsák J. Adolf a Biharmegyei tört. és rég. muzeumba letéteményezett Fráter-levéltárból. Közlése módja nem elégítheti ki a mai követelményeket. Az okle-