Századok – 1901

Tárcza - Jakab Elek síremléke 755

75« TÁRCZA. tén ünnepélyes megáldásával egy napon ment végbe, a családtagok, az unitárius egyház és Kolozsvár város elöljárói, továbbá a M. Tud. Akadémia, az Erdélyi Muzeum-Egylet, a M. Történelmi Társulat, a m. kir.Országos Levéltár, a székely történeti pályadíj-alap bizottsága s az Országos történelmi ereklye-muzeum képviselői és többek részvételével, szép közönség jelenlétében. A fekete márványból készült síremlékre arany betűkkel a következő felirat van bevésve : JAKAB ELEK TÖRTÉNETÍRÓ, AKADÉMIAI RENDES TAG 1820—1897. EMELTE A SZÉKELYEK TÖRTÉNETE PÁLYA DL J-ALAP JÁN ΑΚ BIZOTTSÁGA. Az ünnepélyt az unitárius főiskola énekes kara nyitotta meg gyászdallal, mire Kozma Ferencz tanfelügyelő, az intéző bizottság elnöke, kegyeletes beszédben ismertette a pályadíj-alap keletkezését s a székelyek történetére vonatkozó előmunkálatok eddigi eredményeit, fölemlítve a hét kötetre terjedő Székely Oklevéltár gazdag anyagát, mely immár lehetővé teszi, hogy a nagyfontosságú mű, melynek megírását Szabó Károly halála után Szádeczky Lajos vállalta magára, nemsokára befejeztessék. Részletesen emlékezett meg a szónok Jakab Elek írói és közéleti pályafutásáról, tudományos törekvéseiről s a szabadságharcz alatt vitézül kivívott érdemeiről is. — Utána Szádeczky Lajos a M. Tud. Akadémia koszorúját tette le a síremlékre hosszabb beszéd kíséretében. Elmondta, hogy valamint az élőt kétszer koszorúzta meg az Akadémia : egyszer midőn levelező tagjává, másszor ismét midőn rendes tagjává választotta, azonképen a halottnak is két koszorút juttatott : az egyiket négy évvel ezelőtt fájdalma jeléül helyezte koporsójára, a másikat most küldi, hogy tegyen tanúságot az elismerésről, mely a távol sírban nyugovót is fölkeresi érdemeiért, a magyar haza szeretetétől lelkesített s egész életén át lankadatlan történetírói munkásságáért. — Az Akadémia után Ferencz József püspök tette le az unitárius egyház ékes koszorúját az elhunyt férfiú sírjára, ki — mint mondá — kiváló polgára volt a hazának, oszlopa egyházának. — Végűi Szvacsina Géza polgármester nyújtott koszorút »Kolozsvár történetírójának — a város közönsége« nevében. — A beszédekre még egyszer felhangzott a főiskolai ifjúság gyászéneke s ezzel a síremlék felavatásának szép és kegyeletes ünnepe véget ért. Meg kell még említenünk, hogy a M. Történelmi Társulat részéről dr. Erdélyi Pál ig. vál. tagtársunk, az Erdélyi Muzeum-