Századok – 1901
Tárcza - Jakab Elek síremléke 755
TÁRCZA. 755 kelőit (convocatis omnibus primatibus suis) azokkal tanácskozott, — ha kívüle más orosz fejedelmeket is (dux de Kyeu et alii duces ruthenorum, — duces vero ruthenorum) említ, ezzel valódi történeti állapotokat állított előnkbe s e tekintetben olyannyira egyeznek a Névteleti és Nesztor tudósításai egymással, mintha ők mindketten kortársai és szemtanúi lettek volna Olegnek és az oroszok többi fejedelmeinek ; a mi bizonysága annak, hogy a magyar Névtelen az oroszok ezen régi történeteiről ép oly jól volt értesülve, mint az orosz Nesztor. Látni való, mennyire elfogultaknak kellett lenniök Schlözer-Roesler-Hunfalvyéknak a Névtelen ellenében, hogy híres nagy tudós létökre, Nesztor ezen világos tanúskodását és igazolását figyelembe nem véve és mellőzve, nem átallották a Névtelenre ráfogni, hogy tudatlan meseköltő, ki az orosz fejedelmeket költötte, holott az ő részén van az igazság. Ha ekként a mi Névtelenünk az orosz fejedelmekről helyes tudomással bírt, ép oly alapos tudomással kellett bírnia a susdali fejedelemről is (duces ruthenorum, scilicet de Kyeu et Susdal), kit említ, mert hogy ekkor már Susdal, mint terület ily néven régen létezett, több adatnál és körülménynél fogva, a mire ezúttal itt ki nem terjeszkedünk, kétségtelenné válik ; ennélfogva a többi kisebb orosz fejedelem közt helyet foglalhatott a susdali is, kiről a Névtelen oly határozottan szól. Annyival inkább kell a Névtelen ezen tudósítását valónak elfogadnunk, mivel a magyarok ezen oroszországi útjának többi összes részletei is, melyekről értesít, a valóságnak teljesen megfelelnek, a minek bebizonyítását azonban e helyt mellőznünk kell ; nincs tehát ok, hogy előadása ezeu részletének valódiságán kételkedjünk. KuBINVI FEREXCZ. JAKAB ELEK SÍREMLÉKE. A székely történeti pályadíj-alap bizottsága néhai vál. tagtársunknak s az Akadémia r. tagjának, Jakab Eleknek, a ki még a hetvenes évek elején egy esztendőnél tovább tartó lelkes hírlapi agitatió útján gyűjtötte ,össze az alapot, hogy pályadíjúi szolgáljon a székelyek történetének megírására, díszes síremléket állított a kolozsvári házsongárdi temetőben. Az 1897 nyarán elhunyt érdemes tuclós tetemeit a mult év november-havában szállították át a budapesti kerepesi temetőből Kolozsvárra, hol a városi tanács ajándékozott sírt számára örök nyugodalma helyéül. A síremlék ünnepélyes felavatása most, szeptember 21-én, az unitáriusok új collegiumának megnyitásával és az unitárius egyház nagy jóltevője, Laborfalvi Berde Mózsa síremlékének szin-48*
