Századok – 1901

Történeti irodalom - Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Ism. Győry Tibor 637

TÖRTÉNETI IRODALOM. 641 Pozsonyban telepedett le a XVI. század végén s kapott 1622-ben magyar nemességet Buland János Dávid (1586 — 1648), lia ama Mártonnal·, ki a morbus bungaricus irodalmát egy terjedelmes és értelmes munkával szaporította, mely ezen betegség mibenlétének megállapításánál — kiütéses hagymáz volt — nagy segítségére volt a kérdés tisztázójának. *) Spindler Pál pozsonyi működése idején állította össze a morbus bungaricus ellen használt nagy hírre vergődött pulvis pannonicus ruber-1. 1718-ban telepedett le a városban annak első specialis gyermekorvosa, Windisch Theophil János. A pozsonyi orvosok sorában kimagasló helyet tölt be Torkos Justus János (1689—1770). 0 írta le először közegészségügyi szempontból Pozsonyt s azonkívül is nagy irodalmi működést fejtett ki. Legfontosabb munkálata a »Taxa pharmaceutica Posoniensis . . .« (1745), mely messze kihatott az egész országra s közegészségügyünk Mária Terézia által történt rendezésének előfutára volt. A benne foglalt sebészi taxa az orvosi díjszabás rendezetlensége miatt még a legűjabb időkig érvényben volt. Ugyancsak neki köszöni hazánk a bábaiigy első szabályozását, a mennyiben a pozsonyi városi tanács által 1742-ben tőle elfogadott szolgálati utasítást és szabályrendeletet az országos helytartótanács 1744-ben az egész országra kiterjesztette. Ezek után felsorolva találjuk ama híressé lett orvosok neveit, a kik bár nem Pozsonyban működtek, de ott születtek. Ezek közt a legkiválóbbak: Moller Ottó Károly (1670—1747) korának leghíresebb magyar orvosa, Rákóczi Eerencz tábori orvosa; De Cilano Maternus György Keresztéty (szül. 1699-ben) Altonában az orvostan s a görög-római régészet tanára ; Seiner János Amlrás (1704—1777) a »Seguer-kerék« felfedezője, előbb debreczeni főorvos, majd Gröttingenben s utóbb Halléban a physika és mathematika tanára; stb. stb. Az eddigiekben a könyv első részének az orvosokra vonatkozó adatait mutattuk be. A következő részek tartalmából emeljük ki a következőket : A fürdömesterel·, kik köpölyözéssel és külső betegségek gyógyításával foglalkozó iparosok voltak, a borbélyokéhoz hasonló czéhszerű kiképzést nyertek. Kötelességük volt fürdőjüket mindenkor, de különösen éjjel, vízzel telve tartani s tűzvész idején személyzetökkel és vedreikkel a veszedelem helyére sietni. — Az első fürdő Pozsonyban kétségtelenül a kórházhoz tartozott, melyről már 1309-ben történik említés. ') Olv. Századok, 1900. 546. 1. SZÁZADOK. 1901. VII. FÜZET. 41