Századok – 1901

Történeti irodalom - Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Ism. Győry Tibor 637

TÖRTÉNEI1! IRODALOM. Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Irta dr. Vámossy István. A M. Tud. Akadémia ajánlatára kiadta Pozsony szab. kir. város közönsége. Pozsony, 1901. Angermayer Károly kny. 8-r. XVI, 307 1. Az első rész : — Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig — szól az összes gyógyító személyzetről. Pozsonyban az első orvosok szintén papok, szerzetesek voltak. A XI. században Szent László által a város falain kívül alapított betegápoló intézet, a mai polgári kórház betegeit szent Antal keresztes rendje — mely nem csupán betegápoló, hanem egyúttal betegeket gyógyító rend is volt —- látta el. Ezek 1309-ben költöztek ki a kórházból, de megmaradtak azért továbbra is a városban a XIY. század végéig s ott mint »orvosok« tovább működtek. Később azonban, az egyetemek felállítása idején, a papi orvosok működése megszűnt keresztyén Charitas lenni s ezúttal mások szerzett jogainak csorbításává minősült. Míg egyfelől a nagy zsinatok (az 1131-iki rheimsi, az 1139-iki laterani, az 1163-iki toursi, az 1162 évi montpellieri s az 1212 és 1215 évi laterani zsinatok stb.) mind-mind nyomatékosabb hangon és nagyobb terjedelemben vonják el a papoktól a gyógyítás jogát, nyilván mert kudarczoktól féltették őket, addig másfelől azt látjuk épen hazánkban, hogy az orvosi működés a vele foglalkozók egyházi előmenetelének volt biztos létrája, a protestantismus felléptéig a katholikus, azontúl a protestáns papságnál. Pozsonyban három medicinae doctorra akadunk, a ki papi állást foglalt el. Jakab haj-szentlőrinczi, majd pozsonyi prépostot mint physikust említi egy 1330-ban keltezett okirat. Wolffgang in medicinis doctor socius et concanonicus noster, előfordúl a pozsonyi káptalannak Mátyás királyhoz intézett folyamodványában. Kanonok volt a XVI. században a flandriai születésű Ellébodius (Xicasius) pozsonyi orvos is.