Századok – 1901

Értekezések - JANCSÓ BENEDEK:A hazai görög-keleti román metropolita története 609

A HAZAI GÖRÖG KELETI ROMÁN METROPOLIA TÖRTÉNETE. (ill Az előbbin nem fogott a keresztvíz. A ki megkeresztelkedett, az Gyula volt, a Thallóczytól közölt görög-szláv forrás Istvánja, ki hazatérte után csakhamar meghalt. A mi pedig Theophy­laktos patriarchaságát és Hierotlieus püspökségét illeti, bizto­san tudjuk, hogy 948-ban, ,a két erdélyi vezér Konstantiná­polyban való tartózkodásakor ezekről még nem lehet szó, mert hiszen Theophylaktost Romanos császár 959—963 között tette p'atriarchává s így ő 948-ban Hierotbeust nem szentelhette püspökké.1) A mi pedig Gyula vezér leányának, Saroltának kereszténységét illeti, tudnunk kell, hogy Géza vezérnek neje., ki még 996-ban is élt s a kiről Querfurti Bruno írja : »qua duce christianitas coepta«, nem Sarolta, hanem Atleyd vagy Adelhaid, Mesko lengyel berezeg testvére volt.2) Puscariu szerint Erdélyben a gör. keleti román egyház alapítója Hierotheus volt. Csupán források hiánya miatt nem lehet utódainak szakadatlan sorrendjét kimutatni, de bizonyos adatokból és tényekből biztosan lehet következtetni, hogy ez egyháznak meg volt ez időben is a maga szervezett hierarchiája. Puscariu ezek előrebocsátása után a román metropoliták­nak sorrendjét 1348-tól kezdődően Cipariu nyomán össze is állítja, sőt ugyanezen tekintélyt követve, a suffraganeus püs­pökségeket is felsorolja. Hogy ezek között olyanok is vannak, mint a marosi vagy csanádi, a melyet azon a czímen függesz­tenek ide, hogy ott Szent István idejében egy görög monostor volt s hogy az Gellért püspök joghatósága alatt állott, az Puscariut ép úgy nem zavarja, mint nem zavarta elődeit. Ha TJlfilas a román egyháztörténetírók szerint lehetett annak ide­jén gyulafehérvári gör. keleti román metropolita, miért ne lehe­tett volna Szent Gellért is csanádi román püspök ? ! Mikor a román történetírók s köztük Puscariu i? ily hézag nélkül s ilyen meglepőe.n biztos tudással összeállítják az erdélyi román hierarchia történetét, nem az igazságot kuta+-:* ják, hanem tendentiát akarnak vele igazolni. El akarják hitetni, hogy egész a reformáczió idejéig Erdélyben egy tekin­télyes és ősidőktől fogva nagy egyházi vagyonnal bíró gör. keleti román klérus volt, körülbelül olyanforma, mint a magyar római kath. klérus. Mindettől csak a kálvinista vallást erősza­') A t. értekező e pontban nem vette észre Karácsonyi tévedését, a mire egyik munkatársunk (P. Gy.) mindjárt akkor rámutatott. Olv. Századok, 1900. 363. 1. Szerk. a) Ez a kérdés eddigelé még legalább is vitás ; de figyelmébe ajánljuk az olvasónak, a mit Géza feleségéről Pauler Gyula mond : A m. nemzet tört. az Árpádházi királyok alatt. 2-ik kiad. I. 381 — 382. 11. és A m. nemzet tört. Szent Istvánig, 187. 1. Szerk. 39*

Next

/
Oldalképek
Tartalom