Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - I. közl. 577

FOLLGÁCH FERENCZ A BÍBOROS. 593 IV. Forgách a részleges ellenreformáczió teréről az általánosra lép. Szerepe Kassán s Illésházy perében hosszas gyűlölet tárgyává teszi. A protestáns panaszokra a törvények közé csúsztatják a 22-ik articulust. Nem Forgách a szerzője, de fölhasználja a védelmét. Nyitra vidékén új küzdelem. Yeresmarti fogsága. Családjának áttérítése után még nagyobb mértékben lát hozzá Forgách, hogy az egész országot áttérítse. Nem szabad róla feltenni, hogy az országnak, a nemzet boldogulásának érdeke nem feküdt a szívén, hogy ő mindent áldozatúl hozott volna annak a gondolatnak, hogy az ország katholikussá legyen. Az ország érdekei ellenére is az udvari párthoz szító gondolkodásmód nincs meg Forgáchban ; ha meg lett volna, akkor semmiképen sem kerül közte és Mátyás főherczeg közt szakításra a dolog, mert akkor iparkodott volna ennek kegyeit is kinyerni. Benne az ország katholizálásának gondolata nem jő ellentétbe azzal, hogy szabad és független is legyen. Hogy felemelte szavát, hogy emelni igyekezett vallását, arra elég oka volt, ha körülnézett az országban. »A reformáczió oly hihetetlenül hatalmas arányokban terjedt el, hogy a XVII-ik század elején alig volt egy-két (az esztergomi, a nyitrai s talán a győri) egyházmegye, melyben a püspökök azt mondhatták, hogy a dioecesis katholikus vallású lakosai számot tevő töredékét képezik a népességnek. Nem csupán a szorosb értelemben vett Magyarországot, hanem Erdélyt és a magyar király hatalma alatti Horvát-Szlavónországot összevéve, nem volt Bocskay támadása idején ez óriás területen, 14 érsekség és püspökség territóriumán, több mint legföljebb 300 katholikus áldozó pap, beleszámítva valamennyi érseket, püspököt, apátot, kanonokot, plebánust és felszentelt szerzetest kivétel nélkül.« J) Ebben a valóban meggyöngült állapotban veszik rá Forgách és Szuhay, miután saját területökön már megkezdték a működést, Eudolf királyt arra, hogy királyi hatalmával is támogassa a katholikus egyházat, hogy felemelkedhessél;: teljesen lealázott helyzetéből. Rudolf a »cuius regio, eius religio« elv alapján indúl meg s ezt a városokon akarja érvényesíteni. Abból a külföldi felfogásból akar ehez jogalapot teremteni, hogy ő a városok ') A Borghese-levéltárban, mely most a vatikániba van beosztva, Ser. III. 7. c. alatt van egy roppant fontos, kelet nélküli, de vagy 1004 végén vagy 1005 elején irott s a pápának praesentált memorandum e czím alatt : Dello stato présente ecclesiastico e politico in TJngharia, —- mely a papok számáról is nyilatkozik. Károlyi id. művéből, 230. 1. és u. o. 1. jegyz. SZÁZADOK. 1901. VII. FÜZFT. 38