Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - I. közl. 577

594 SÖRÖS PONGRÁCZ. földesura, s miként más földesurak a magok területére, úgy ő a városokra kényszerítheti rá á maga vallását. Ez a kényszerítés ily formában természetesen sem egyik, sem másik részről nem jogos, és a városok tiltakoznak is Rudolf ezen fölfogása ellen azzal, hogy ők nem jobbágyai a királynak, hanem a szent koronának tagjai s így tulajdonjogon bírják földeiket, birtokaikat.1) Azonban Szuhay egri püspök felfogása, kívánsága győz a királynál s ez kiadja a rendeletet, hogy Kassári, mely 1597 óta az egri püspökség székhelye, át kell adni a főtemplomot az egri káptalannak.2) 1603 nov. 8-án bocsátotta ki rendeletét Rudolf, Belgiojoso kassai főkapitányhoz, hogy ha békében nem adják át a templomot, foglalja el erővel. A kassaiak, kik a patronatus jogára hivatkoznak s kik a XYI-ik század folyamán háromszor is leégett templomra sokat költöttek, nem hajlandók átengedni a templomot, annál kevésbbé, mert az 1597-iki törvény az ő vallásszabadságukat biztosította.3) Erre azonban nem sokat adtak. Belgiojoso 1604 jan. 7-én fegyeres csapatokkal megszállja a főtemplomteret s az oda vezető utczákat, mire a megrettent tanács kénytelen átszolgáltatni a templom kulcsát.4) Erre azután Forgách Ferencz, ki magánügyeiben Kassa vidékén tartózkodók s ezen útjában a királyi rendeletet is ő hozta Belgiojosonak, másnap reggel birtokába vette a templomot. »Forgách Ferencz az pispek és Mihatius (Migazzi) és Barbianus (Belgiojoso) — írja a protestáns Szamosközy — ott az papi öltözőket s egyéb oltárhoz való apparatusokat nagy rakással előhordanak. Forgách Ferencz megszenteli s nagy processióval az udvarban való templomból is az papi öltözőket s egyéb afféle szentségeket az öreg templomba visznek.« 5) Forgách újra fölszentelte a templomot s misét mondott benne. Belgiojoso egyébként utóbb a többi templomokat is elvette, a protestáns istentisz') V. ö. Az északkeleti megyék gyűlése Gálszécsen. Magy. Országgy. Emi. X. 576—586. 11. és 397. 1. 2) Acsácly : Magyarország három részre oszlásának története, 578. 1. (A magyar nemzet tört. V. köt.) 3) A kassai polgárság 1604-iki folyamodványában (közli Kemény : A reformáczió Kassán, 107—110. 1.), hol a többi közt arra is kiterjeszkedik, hogy »auch anno 1597, da das vorgedachte erlawer capitel bey uns zue Caschaw residirn sollen, in dieta Posoniense in die articulis regni, welche e. Kay. M. allergnedigst confirmirt, inserirt worden : salvis tarnen civitatis Cassoviensis libertatibus (az oklevélben hibásan : libertatis) manentibus.« 4) A kassaiak idézett levele és Magy. Országgy. Emi. X. 376 és köv. 11. ®) Újabb adatok Szamosközy följegyzéseihez. Tört. Tár, 1892. 405. 1.