Századok – 1901

Tárcza - Vegyes közlések - Szamosujvár szab. kir. város monographiája Szongott Kristóftól 561

• TÁRCZA. 561 elbeszélése, a mit a kíséretében levő Piazza Tamás jelentéséből Fraknói magyar fordításban közöl. Feltűnő ez elbeszélésnek az a részlete, mely szerint Possevino egy nemes embert rábeszélt, bogy fiának további nevelését a kolozsvári jezsuitákra bízza. Possevino Váradról Krakóba, innen ismét a pozsonyi országgyűlésre sietett s a váradiaknak tett Ígéretéhez képest kieszközölte, hogy a pünkösdi ünnepekre Kolozsvárról egy magyar hitszónok küldessék Váradra. Ez volt Szántó István, a ki nemsokára azzal az eredménynyel dicsekedett, hogy Várad négy ifjú növendéket ad a kolozsvári iskolának. Alig szenved kétséget, hogy ezen ifjak egyike Pázmány Péter volt. Pázmány 1583-ban okt. 4-én töltötte be élete 13-ik esztendejét, áttérésének tehát —- az elmondottak szerint is — okt. 4-ike előtt kellett végbe menni. A mi Törösy György és Valóra Márton váradi küldetését illeti, erről Possevino szept. 11-én tesz említést a bibornok-államtitkárhoz írt levelében, s így valószínű, hogy a két jezsuita csak valamikor az ősz folyamán érkezhetett Váradra. Annyi bizonyos, hogy Törösy ottani működése igen rövid volt s mindössze három predikáczióra szorítkozott, a mit 1583-ban karácsonkor, 1584-ben újév napján és vízkeresztkor tartott. Mindezekből azt kell következtetnünk, hogy Törösy Györgynek Pázmány Péter áttérítésében része nem lehetett. -— SZONGOTT KRISTÓF, az Armenia szerkesztője, előfizetést hirdet Szamosujvár szab. kir. város monographiájára, mely remélhetőleg még e nyár folyamán teljesen kikerül a sajtó alól. Az egész munka három kötetből fog állani s a város történetét alapításától napjainkig (1700 —1900) tárgyalja. Az első kötet, az általános rész, időrendben halad, azután külön czikkelyekben tárgy szerint csoportosítja benne a szerző az anyagot. A második kötet önálló részleteket fog tartalmazni Szamosujvár történetéből. A harmadik kötet külön czíme : Magyar-örmény metropolis. Ez a kötet már 1893-ban megjelent »Szamosujvár, a magyar-örmény metropolis írásban és képekben« czím alatt, most pedig mintegy új kiadásban a monographia harmadik kötete gyanánt fog újra napvilágot látni. Mindegyik kötet 20—30 ívnyi terjedelmű lesz s mindegyiket számos kép fogja illusztrálni. A szerző kiterjeszkedik a többi örmény helységek történetére is és külön-külön fejezetekben szól azon viszonyról, mely Erzsébetváros, Gyergyó-Szentmiklós és Csik-Szépvíz helységek meg Szamosujvár közt fennállott. A munkát, melyet az Armenia füzeteiben közölt részletekből ismerünk, mint forrásmunkát is ajánlhatjuk érdeklődő tagtársaink figyelmébe. SZÁZADOK. 1901. VI. FŰZET. 36