Századok – 1901
Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520
' 522 REISZIG EDE. illette ;*) a jeruzsálemi rendház részére a Sopron vármegyei babóti kapuvámot, továbbá Csurgó s a Dráva közt eltprülő földeket adományozta, melyek a rend csurgói birtokaival határosak voltak.2) Ε bőkezű adománylevelek birtokában, a rend nem késett azoknak a pápa által leendő megerősítését szorgalmazni. III. Honorius pápa 1218 jun. 25-én kelt levelében készséggel teljesíté a lovagok kérelmét, IY. Kelemen pápa pedig 1268 jul. 7-én ismételten megerősítette Π. Endre adomány leveleit.3} A mint a király a szentföldi hadjáratból visszatérve az egész országot feneketlen felfordultságban látta, már óvatosabb volt a kiváltságok osztogatásában. Torcunca comes neje Margit épen ezen időtájt Grilianus nevű birtokát adományozta a János-lovagoknak, de az adományozó testvéreinek tiltakozására II. Endre király az adományt megsemmisítette.4) A király a tengerentúli lovag-házak részére tett adományok kifizetésével adós maradt, a min különben, a kincstár akkori helyzetét tekintve, épen nem csodálkozhatunk ; a lovagok azonban erélyesen sürgették az alapítványok folyósítását, s jóllehet egvideig még elvártak, de tapasztalván felszólalásaik hasztalan voltát, a pápához fordultak közbenjárásért. Ezalatt az ország bajait s az elharapódzott visszaéléseket Béla trónörökös közbejöttével különféle intézkedések útján igyekeztek orvosolni, melyek között különösen az arany bulla kiadása közelebbről érinti a lovag-rend történetét,, a mennyiben annak egyik példánya a rend őrizetére bízatott s valószínűleg az esztergomi convéntben, mint fő-conventben, helyeztetett el. Ez utóbbi körülmény nem csupán hiteleshelyi szempontból bír jelentőséggel, hanem élénken feltünteti azt a befolyást,, melyet a rend II. Endre király alatt a közügyekre mindegyre fokozottabb mértékben gyakorolt és a mely nem csupán a királynak a rend iránti személyes jóindulatát tükrözi vissza, hanem azt a fölényt is, melyet a János-lovagok az őversenytársaik, a templomosok felett már akkor kivívtak. A templomosok ugyanis már 1211 óta perben állottak a király ifjabb fiával, az akkor még gyermekkorban lévő-Kálmán szlavóniai lierczeggel és Halics királyával, a tőlük Fejér id. m. ΠΙ. 1. 237. — Batthyány: Leges eecl. II. 309. — Wenczél : Arpádk. Uj Okmt. I. 140. — jVIargata Syriában feküdt. 2) Fejér id. m. III. 1. 240. — IV. 3. 471. â Theiner id. m. I. 14—17. — Fejér id. m. IV. 3. 471. Bél: Adpar. ad Hist. Hung. Ritus expl. ver. §. 130.