Századok – 1901

Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520

IY. BÉLA KliíÁLY ÉS A JÁNOS LOVAG-REND MAGYARORSZÁGON. 523 elvett szlavóniai birtokok miatt, mely per még 1236-ban is folyt, s idővel, főleg azóta, hogy Kálmán Halicsból történt másodszori elűzetése után 1226-tól kezdve Horvát- és Dalmátországok kormányát átvette, az újabb foglalások miatt anynyira elmérgesedett, hogy a templomos-rend ismételt kérelmére IX. Gergely pápa Bertalan pécsi püspökhöz, a pécsi préposthoz és a czikádori cistercita-rendű apáthoz intézett levelében mindazon helyeket, a hol Kálmán herczeg megfordiil, egyházi tilalom alá rendelte vetni.1) Ε per kétségkívül jelentékenyen hozzájárult a templomosrend hanyatlásához hazánkban. Birtokait felemésztette a sok költség, a többi közt kénytelen volt átengedni a zágrábi püspöknek a Yerőcze vármegyei Vaska nevű jószággal határos földjeit is, de másfelől a per teljesen elidegenítette a templomosokat a királyi családtól. Ezzel szemben a János-lovagok mindegyre jelentékenyebb állást foglaltak el a közügyekben. Esztergomi rendházuk nem egyszer országos fontosságit összejövetelek színhelye : 1230-ban jul. 6-án Lőrincz mester és lovag-társai előtt a székesfehérvári káptalan és a pannonhalmi apátság megbízottai egy hosszas perben egyezségre léptek; 1231-ben jul. 8-án Egyed pápai kiküldött, a ki még 1229-ben küldetett Székesfehérvárra a pannonhalmi apát és a veszprémi káptalan közt fenforgó birtokper elintézésére, az esztergomi convent előtt ítéletet hozott.8) Az 1233 évi szeptember havában fényes gyülekezet jelent meg a rendház falai között. Ott voltak : ÍI. Endre király, Jakab praenestei biboros és pápai követ, Róbert esztergomi, Ugrón kalocsai érsekek, Mihály mester székesfehérvári prépost, továbbá az esztergomi, pozsegai és veszprémi prépostok, a sasvári és bácsi főesperesek, a ferencz-rendiek és a dominikánusok tartományi főnökei, a szent Sámson-rend, valamint a szent Lázár-lovagok esztergomi mestere. Ε fényes gyülekezet előtt II. Endre megismételte s ezúttal írásba is foglalta a beregi erdőben tett abbeli igéretét, hogy zsidók és izmaeliták többé pénzügyi hivatalokat nem viselhetnek és keresztény rabszolgát nem vásárolhatnak.3) A pápai követnek nem csupán az volt a feladata, hogy a megelőző évben Róbert esztergomi érsek által egyházi tilalom alá vetett Magyarországot az interdictum alól feloldozza, hanem ') Pesty Frigyes id. m. 58—59. 2) Wenczel id. m. I. 280—281. s) Fejér id. m. III. 1. 329. 1. — Olv. Pauler: A m. nemzet tört. az Árpádházi királyok alatt. 2-ik kiad. II. köt. 119. 1.