Századok – 1901
Értekezések - LÁNCZY GYULA: A nemzetközi történelmi congressus második ülés-szaka 507
A NEMZETKÖZI TÖRTÉNELMI CONGRESSTJS MÁSODIK ÜLÉS-SZAKA. 513 tott, kivételes törvényszék halálos ítéleteit, magát a végrehajtást s a halálra menők magatartását (részben a Kresznerics-féle kiadatlan levelezésekből) csak annyiban ismertette, a mennyiben azt egy essay szűk kerete megengedi. A május 20-iki és junius 3-iki vértanuk abban a tudatban haltak, hogy »laetius e trunco florebit!« De mit remélhettek azok, a kiket börtönbe dugtak és jobbadán csak akkor bocsátottak szabadon, mikor a jakobinismus gubójából már kiröpült a császárság selyempillangója ! Ahoz tíz esztendő kellett. Ezalatt a szabad Magyarország tényleg egy rendőrállam tartományává lőn sülyesztve, és csak egynehány forrófejű ember dúdolta nagy titokban Martinovics nótáját. Annál tanulságosabb, hogy jó félszázad múlva, 1848-ban, lelkesedésének első hevében az ifjúság Martinovicsra gondolt, nem Rákóczira ; nem az ennek emlékét meggyalázó törvény eltörlését, hamvainak hazahozatalát sürgette, hanem a temető árkából ezeket az inkább girondista mint jakobinus írókat akarta kiemeltetni és Pantheonba helyezni. Másfél esztendő múlva már nagyobbra kellett volna tervezni azt a Pantheont, hogy befogadhassa a nemzetnek újabb és oly nagyszámú, nem kevésbbé dicső vértanúit. A föntebbi tételekben kizárólag a t. szerzőnek eszmemenetét adtuk vissza, lehető szorosan ragaszkodva azon formulázáshoz, a melyet eszméinek ő maga adott. Ámde, ha ezen különböző tárgyú és természetű magyar történelmi dolgozatoknak a hazai hallgató vagy olvasó, de sőt a külföldi előtt is, a nemzeti motívumok és szempontok benső kapcsolata már magában véve bizonyos összefüggést kölcsönöz, — nem mondhatjuk ugyanezt ama külföldi értekezésekről, melyeknek tárgyai a világtörténelem mare magnum-áhól meríttettek. Nyilvánvaló, hogy ez nem esetszerű, hanem az ilyen »nemzetközi« történelmi congressusoknak egyik eredendő baja, alkati defectusa és nehézsége, mely ezen idő- és térbeli összműködésnek valaminő belső összefüggését, ratióját látszik kérdésessé tenni. Itt még a hagyományos nagy világkorszakok szerinti csoportosítás sem igen használna, mert akár a középkor, akár az újkor megszokott iskolás elnevezése alatt, mily tömege a heterogén materiáknak ! A hágai congressus a maga szűkebb méreteivel és tárgyszerinti csoportjaival e nehézséget megközelítőleg még szerencsésebben bírta megoldani, mint a hogy arra bármely következő kísérlet, egyéni nézetem szerint, egyhamar képes leend. Ε reflexió után, melynek bizonyos aktualitást tulajdonítok, hasontermészetü jövendő vállalkozásokra tekintettel, bocsát-SZÁZADOK. 1901. YI. FÜZET. 33
