Századok – 1901
Tárcza - –yj–: Ki volt Herkó páter? 465
TÁRCZA. 465 A fejedelemfogásra küldött Húszéin pasa eredménytelenül tért vissza Ali pasa szerdárhoz, a ki azonban megfogadta a kassai pap jó tanácsát, elment seregével Erdélybe, s mint tudva van, a »sok királyfi« közül végre Apafi Mihályt választotta. KAKÁCSON IMRE. KI VOLT HEEKÓ PÁTER? Ez a kérdés már fölmerült folyóiratunkban.1 ) Seholtz Erigyes kézsmárki tanárnak a Karpathen Post-ban megjelent czikke kapcsán szólottunk akkor ehez a tárgyhoz. Ő a Herr Gott Vater elferdítésének magyarázta a Herkó pátert. Hasonló eredményre jutott Melich János is a Magyar Nyelvőr-ben.2) De bármily tetszetős ez az értelmezés, egy lényeges gyengéje mégis van. Népetymologia németből csak teljesen magyar, németül nem tudó vidéken terem. Példa rá az alberdó (Halt wer da !), szekerenment (Sackerment, Sacrament) és más hasonlók, különösen a nevékben, pl. Lik István = Liechtenstein, Palánk István — Blankenstein, TJr Isten = Orenstein stb. Már pedig Herkó páter emlékezetét a Szepesség tartotta meg leghívebben s legnagyobb valószínűséggel onnan is indult ki és terjedt el híre-neve a szomszéd Gömör, Torna, Abauj vármegyékben, azután pedig országszerte. Scholtz tanár czikke is ezt bizonyítja ; ezt erősíti a Tolnai Vilmosé a Magyar Nyelvőr 1899 évi folyamában. (464. 1.) Tolnai született szepesi embertől hallotta emlegetni a nevezetes pátert, a ki szerint az egész Szepességen, ha valaki nagyon húzódozik valaminek a megtételétől, azt szokták mondani : »Däu helft der nëch ëmaul der Herko pater von Donnerschmark« ; s ha valami nagyon nehéz dologról van szó: »dos kann nëch ëmaul der Herko pater von Donnerschmark.« Tolnainak felötlik, hogy mindig hozzá teszik ezt : von Donnerschmark, ez pedig Csütörtökhely, a csúcsíves templomáról híres helység. Tolnai helyesen azt véli, hogy »mégis valamilyen valóban élt páter lappang a szólás mögött, különben alig kötnék helyhez.« A folyóiratunkban megjelent czikkecske írója is a mellett érvel, hogy Herkó páter tényleg élő személy volt. Rá tereli a figyelmet Hirkó Jánosra, a ki egy, Újlakon 1676 jul. 6-án kelt levelében mint »Pater Johannes Hirko plebanus quondam oppidi Jaszo« írja magát s a kinek a tornai templom 1671 évi elfoglalása körűi tanúsított erőszakos magatartásáról bőven szól Pauler ') Századok, 1893. 181. 1. s) 1895 évi f. 251. 1. SZÁZADOK. 1901. V. FÜZET. 30
