Századok – 1901

Értekezések - PÓR ANTAL: János opuliai herczeg; szepesi prépost 437

JÁNOS OPULIAI HERCZEG, SZEPESI PRÉPOST. 439 megerősítését is kieszközölje. Nagy Lajos királyhoz is küldött követeket Magyarországba, hogy megválasztatását bejelentse és a király hozzájárulását megnyerje. Ε követség nehezen, csak harmadnap múlva járúlhatott a király elé — panaszolja a főesperes — akkor is eredménytelenül, mert a király egyene­sen kijelentette, hogy nem helyesli a poznani káptalan válasz­tását, s annak megerősítését a pápánál meg fogja akadályozni. Sőt ráfogja a főesperes a királyra (Dlugoss a király barátaira), hogy leveleket küldött mindenfelé, idegen országok uraihoz, részint kérvén őket, részint parancsolván nekik, hogy a válasz­tott poznani püspököt a hol érik, ott fogják el és tovább utazni ne engedjék. Meg is történt, hogy a választott püspö­köt, ki már Boroszlóban értesült királya gonosz szándékáról, mindamellett útját bátran folytatta, a trevisoi podesta (Dlu­goss szerint a velenczei dogé) csakugyan letartóztatta, de leg­ott megint szabadon bocsátotta minden kíséretével együtt. Ezt pedig azért tették — így simítja ki ellenmondásait a merész koríró — mert Opuliai Ulászló herczeg saját unokaöcscsét, a bolognai egyetemen tanuló szepesi prépostot óhajtván poznani püspöknek, ez okon Nagy Lajos király által is íratott, maga is írt leveleket a pápához, tehát nehogy látszatja legyen az erőszakoskodásnak, (íme !) ezért engedték szabadon Rómába utazni a poznani választottat. — Ez azonban még meg sem érkezett Rómába, midőn a pápa Opuliai János lierczeget »a lengyel nép ellenkezésével, és ha Isten a bajt el nem fordítja, az ország kárára, pusztulására« poznani püspöknek »sietve« kinevezte. »A veszedelmet, mely e püspök kinevezéséből a len­gyel papságra netán háramlani fog, ám írja meg más koríró«, — fejezi be nyilvánvaló vastag mondásait a gnieznoi főesperes. Dlugoss még hozzá teszi, hogy Kropidlo János püspökké való kinevezése úgy történhetett, hogy IV. Orbán pápa az egyházi szakadás ama korában mindenképen Nagy Lajos király ked­vét kereste (a mi csakugyan igaz), és mert tetszett a pápá­nak, hogy az opuliai herczegek ugyanolyan czímert viseltek, mint ő, tudniillik kék mezőben világos sárga (glauca) sast; a mi azonban csak tudákos hozzávetés. A gnieznoi főesperesnek fölösleges volt a poznani egy­házmegye romlását jósolgatni abból a körülményből, hogy oda Opuliai János herczeget nevezték ki püspöknek, hiszen meg­érte és leírta, mint halt meg Sbilutus kujáviai püspök,1 ) a kit kivételesen szépen el is búcsúztatott; része volt azután abban ') Ezt a püspökséget wloclaveki püspökségnek is nevezik a len­gyelek ; wladislawi-naí latinul, leslaui-nak németül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom