Századok – 1901
Értekezések - PÓR ANTAL: János opuliai herczeg; szepesi prépost 437
JÁNOS OPULIAI HERCZEG, SZEPESI PRÉPOST. 439 megerősítését is kieszközölje. Nagy Lajos királyhoz is küldött követeket Magyarországba, hogy megválasztatását bejelentse és a király hozzájárulását megnyerje. Ε követség nehezen, csak harmadnap múlva járúlhatott a király elé — panaszolja a főesperes — akkor is eredménytelenül, mert a király egyenesen kijelentette, hogy nem helyesli a poznani káptalan választását, s annak megerősítését a pápánál meg fogja akadályozni. Sőt ráfogja a főesperes a királyra (Dlugoss a király barátaira), hogy leveleket küldött mindenfelé, idegen országok uraihoz, részint kérvén őket, részint parancsolván nekik, hogy a választott poznani püspököt a hol érik, ott fogják el és tovább utazni ne engedjék. Meg is történt, hogy a választott püspököt, ki már Boroszlóban értesült királya gonosz szándékáról, mindamellett útját bátran folytatta, a trevisoi podesta (Dlugoss szerint a velenczei dogé) csakugyan letartóztatta, de legott megint szabadon bocsátotta minden kíséretével együtt. Ezt pedig azért tették — így simítja ki ellenmondásait a merész koríró — mert Opuliai Ulászló herczeg saját unokaöcscsét, a bolognai egyetemen tanuló szepesi prépostot óhajtván poznani püspöknek, ez okon Nagy Lajos király által is íratott, maga is írt leveleket a pápához, tehát nehogy látszatja legyen az erőszakoskodásnak, (íme !) ezért engedték szabadon Rómába utazni a poznani választottat. — Ez azonban még meg sem érkezett Rómába, midőn a pápa Opuliai János lierczeget »a lengyel nép ellenkezésével, és ha Isten a bajt el nem fordítja, az ország kárára, pusztulására« poznani püspöknek »sietve« kinevezte. »A veszedelmet, mely e püspök kinevezéséből a lengyel papságra netán háramlani fog, ám írja meg más koríró«, — fejezi be nyilvánvaló vastag mondásait a gnieznoi főesperes. Dlugoss még hozzá teszi, hogy Kropidlo János püspökké való kinevezése úgy történhetett, hogy IV. Orbán pápa az egyházi szakadás ama korában mindenképen Nagy Lajos király kedvét kereste (a mi csakugyan igaz), és mert tetszett a pápának, hogy az opuliai herczegek ugyanolyan czímert viseltek, mint ő, tudniillik kék mezőben világos sárga (glauca) sast; a mi azonban csak tudákos hozzávetés. A gnieznoi főesperesnek fölösleges volt a poznani egyházmegye romlását jósolgatni abból a körülményből, hogy oda Opuliai János herczeget nevezték ki püspöknek, hiszen megérte és leírta, mint halt meg Sbilutus kujáviai püspök,1 ) a kit kivételesen szépen el is búcsúztatott; része volt azután abban ') Ezt a püspökséget wloclaveki püspökségnek is nevezik a lengyelek ; wladislawi-naí latinul, leslaui-nak németül.
