Századok – 1901
Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - I. közl. 15
ZSIGMOND KIRÁLY ÉS A VELENCZEI KÖZTÁRSASÁG. 2 7 ki volt jelölve. Opportunitási szempontokból a Zsigmonddal való szövetségkötést kellett lehetőleg elhalasztania, ezen kívül pedig, hogy a pápa támogatását magának későbbre biztosíthassa, a pápa helyzetét Olaszországban erősítenie. Tudjuk azt, hogy IV. Eugén pápa és a baseli zsinat között ép ekkor elég feszült viszony állott fen. Ezt a viszályt kiegyenlíteni volt az első feladata a köztársaságnak, a második pedig a zsinat bezárását siettetni, hogy ez által űjabb viszály kitörésének elejét vegye. Erre pedig magát Zsigmondot igyekezett a signoria felhasználni, s ezért húzta-halasztotta a szövetség megkötését és igyekezett azon, hogy Zsigmond mennél előbb elhagyva Olaszországot, Baselbe menjen s a zsinat lefolyásába személyesen beavatkozzék. Lássuk, mit mondanak a velenczei köztársaságnak ez ügyben fenmaradt iratai. Zsigmond király akkor, mikor a milanói herczeg ellen irányuló szövetséget Yelenczének felajánlotta, azzal a megjegyzéssel tette azt, hogy e szövetség a baseli zsinat befejeztéig titokban tartassék.1 ) A köztársaság a császár ez ajánlatára, illetőleg kívánságára, a követe, Andrea Donato részére 1433 junius 30-án adott utasításban adta meg a választ. A válasz pedig, mint fentebb érintettük, oda menti ki, hogy a köztársaság tisztességével és becsületérzésével nem egyeztethető össze, hogy most, a ferrarai békével szemben, a milanói herczeg ellen irányuló szövetségbe belépjen. A mi a császárnak a titokban tartásra vonatkozó kívánságát illeti, azt a köztársaság nem tartja czélszerünek, annál kevésbbé, mert oly hosszú ideig — a zsinat végéig — a szövetséget titokban tartani úgy sem lehetne; ha pedig kitudódnék, nemcsak a milanói herczeg részéről tarthatni attól, hogy azt meghiúsítani törekszik, hanem a pápa a baseli zsinat részéről sem várhat jót, melyet Visconti valószínűleg ellene felingerelni igyekezend. Ezért tehát a köztársaság legczélszerűbbnek véli azt, hogy az egész kérdés a zsinat befejezte utáni időre halasztassék el. Erre nézve pedig szükséges, hogy a császár mennél előbb hagyja el Rómát s menjen Baselbe, hogy ott személyes megjelenésével a pápa személye ellen irányuló fondorlatoknak véget vessen. Reményli a köztársaság, hogy a császár és a zsinat hasonló érzelmű tagjai fáradozásának sikeriilend ilgy intézni a dolgokat, hogy a pápa letevésére irányuló mozgalomnak útját állják s a pápa helyzete mindenkép megerősödjék, a mikor is ezen kérdésekről — értsd főleg a szövetséget sokkal kényelmesebben ]) Ε. T. Α. XI. 67. sz. 1. s.
