Századok – 1901

Tárcza - Folyóiratok - Ethnographia 269

TÁRCZA. 26í> a legújabban felmerült bosnyák-mohamedán mozgalom okait, keletkezését és fejlődését, kiemelve abban a bosnyák nemesség jelentős szerepét, mely azt a páratlan tünetet mutatja, hogy e nemesség a mohamedanismus egyformásító hatása alatt is mindvégig meg tudott maradni a maga kiváltságos helyzetében. — Az októberi (286) s folytatólag a novemberi (287) és deezemberi (288) számokban Acsay Antal tollából olvasható »Renaissance tanulmányok« arra tanítnak bennünket, hogy az olasz nemzeti öntudatot a görög és latin nyelv és irodalom ismerete növelte nagyra, az olasz nemzet hegemóniáját a szellemi élet terén e két classikus nyelvnek és irodalomnak ereje biztosította, s ezt a kulturállam megteremtésére használta fel Olaszország, melyet ez irányban Európa többi népeinek is követniök kellett. — A novemberi számban Katona Lajos az összehasonlító irodalomtörténet föladatairól értekezik, Herman Ottó pedig »Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása« czím alatt folytatja azt az éles kritikát, melyet Jankó János ellen, a ki gróf Zichy könyve számára a magyar halászat eredetét írta meg, egy német nyelvű füzetben *) kezdett volt el. •— Megemlítjük még a deezemberi számból Becker F. Α. egyetemi tanárnak »A román irodalmak kialakulása« czímü dolgozatát, melyet a Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelenendő Egyetemes világirodalom-történet második kötetéhez írt bevezetésül. Ugyanazon számban olvasható Vörösmarty emlékezete, a mit Gyulai Pál a M. Tud. Akadémia 1900 évi decz. 3-án tartott összes ülésén olvasott fel. — Az Értesítő rovat alatt a juliusi szám egy érdekes franczia könyv ismertetését hozza. Czíme : L'Odyssée d'un ambassadeur. Les voyages du marquis de Nointel, 1670—1680. Par Albert Vandal de l'Académie française. Paris, 1900. Annak a franczia követségnek a története ez, mely 16 70-ben Toulonból indult Konstantinápolyba s a melyet főleg a Nointel marquis mellé rendelt Galland Antoine tudós kutatásai tettek emlékezetessé. Vandal könyve különben magyar szempontból is figyelmet érdemel ; a ki a bujdosók korával foglalkozik, jól használhatja fejtegetéseit a franczia-török viszonyokról, s van benne adat a bujdosókkal szemben követett franczia politikára vonatkozólag is. — Az októberi számban Kropf Lajos bírálja Veress Endrének »Erdély fejedelmi interregnuma 1551 —1556« czímű munkáját s némileg védelmébe veszi az Erdélyi Muzeum erős kritikája ellen. — ETHKOGRAPHIA. XI. évf. 1900. 8, 9. 10. füzet. — A nyolezadik füzetben Patkanov S. nyitja meg az értekezések sorát a szabirok nemzetiségéről szóló tanulmányával. Patrubány J) Die Forschungsreisen des Grafen Eugen Zichy in Asien. Budapest, 1900.