Századok – 1901
Tárcza - Folyóiratok - Budapesti Szemle 267
TÁRCZA. tok nagy tömegéből »sine ira et studio« megszerkesztett bű és igaz képe a benne tárgyalt korszak szellemi mozgalmainak ; megjegyzi ugyan, hogy külső compositió tekintetében volna némi kívánni valója s az egykorú külföldi áramlatokról többet szeretne hallani a szerzőtől, mindamellett a munkát egész kultúrtörténeti irodalmunk egyik legjobb termékének tartja.1) Ugyancsak a juliusi számban Hierotheus álnév alatt a görög katholikus magyarság ügye mellett szólal fel valaki, s arra az álláspontra helyezkedve, hogy a görög katholikus magyarságot úgy kell tekintenünk, mint a nemzet vérszerinti részét, melynek a magyar liturgiáért másfél század óta folytatott jogos küzdelme nemcsak komoly figyelemre, hanem a magyar nemzet összességének hathatós támogatására is méltó : röviden ismerteti azt a történeti emlékiratot, melyet a görög szertartású katholikus magyarok 1898-ban megalakult országos bizottsága 1900 márczius-havában nyújtott át a római pápának a magyar nyelvű isteni tisztelet érdekében.2) — Minden történész érdeklődéssel olvashatja azt a két szép tanulmányt, mely a korán elhunyt Péterfy Jenő hagyatékából az augusztusi (284) meg az •októberi (286) számban jelent meg. Ε tanulmányok egyikében Thukyclides, másikában Herodotos történetírói egyéniségét állítja elénk a szerző, s míg Herodotosban erősen subjectiv természetű prózai epikust lát, kinél a történet anyagát nagyrészt mesék és legendák teszik, addig Thukydidest, kinek műve a tiszta belátás és objectiv kritika alapján áll, mint az első tudományos szellemű történetírót méltatja. — A szeptemberi (285) szám közli Pauler Gyula értekezését a baskir-magyar rokonságról, mutatványul a szerzőnek »A magyar nemzet története Szent Istvánig« czím alatt .azóta megjelent munkájából.3) Figyelemre méltó az a nagyobb terjedelmű tanulmány is, melyet a mai bosnyák kormányzat politikájának védelmére mohamedánság helyzete Boszniában«· czímmel m. n. jegyű írótól közöl a szeptemberi szám. A tanulmány írója némi történeti visszapillantás után pragmatikusan tárgyalja ') Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I. köt. 1740—1773. —Ismertetését olv. Századok, 1899. «19. 1. a) A gör. szertartású kath. magyarok emlékirata XIII. Leo pápa ö szentségéhez. (Libellus memorialis hungarorum graeci ritus catholicorum ad sanctissimum patrem Leonem XIII.) Budapest, 1900. 3) Ε közlemény némi polémiára adott alkalmat a szerző és Melich János között, a ki a Magyar Nyelvőr mult évi októberi füzetében közölt czikkelyben nyelvészeti alapon tagadja a baskir-magyar rokonságot s csak annyit fogad el belőle, hogy a két nép valamikor egy területen egymás mellett lakhatott. Pauler a Budapesti Szemle deczemberi számában a szerkesztőhöz intézett nyilt levél alakjában felelt Melichnek, több pontban kimutatva történelmi tájékozatlanságát, a mire Melich viszont a Nyelvőr folyó évi januári füzetében válaszolt, védve álláspontját.
