Századok – 1901

Történeti irodalom - Tyukics; A.: Ustrojstvo c. kr. Titelskog krajiškog šajkaškog bataljona za doba narodnog pokreta 1848–1849. Ism. Margalits Ede 242

.TÖRTÉNETI IRODALOM. 247 hadiszereket és a sajkás bandát. A sajkás ezred katonái részben a jareki táborban, részben Sztratimirovics seregében tartózkodtak. Bulics hadnagyot egy ágyúkkal felszerelt sajkával Titelben hagyták. Jarekben 5000 fegyveres szerb táborozott s ezenkívül egy szerb tábor állott Periasznál is. Ezzel vége lőn a katonai igazgatásnak a sajkás kerületben. A karlóczai végrehajtó bizottság felhívására a helyi nemzeti bizottságok hatalmukba kerítették a községi pénztárakat, a hombárokban az ezred számára összehalmozott gabonát stb. Titelben műhelyet nyitottak, mely ágyiítalpakat és társzekereket készített, hogy az eredetileg sajkákon- való használatra készült ágyúkat a mezőn is használhassák. Mindez a magyar kormánybiztosok, a péterváradi és temesvári parancsnokok szemeláttára történt, kik nem voltak képesek a lázadást elfojtani; időre volt szükségök, hogy utasítást kapjanak és hogy a szerb mozgalom ellen Szegedre rendelt magyar seregek összevonassanak. De a szerbeknek is idő kellett, hogy szervez-I kedhessenek és a patriarcha a szerb deputatióval Innsbruckból visszatérjen, hogy az udvar helybenhagyását megnyerjék kísérletökhöz ; ezért a két fél jun. 24-től julius 4-ig terjedő tíznapi fegyverszünetet kötött, r A szerb sereg szervezetlen volt, vezéreik és tisztjeik hiányoztak. A sajkások közt a volt császári tisztek közül azokon kívül, kik 1848 junius-hava végével jöttek Karlóczára, csak a következőket találjuk : Tóth Pál kapitány, Gyorgyevics János, SztuhUk Ferencz, Popovics Tivadar, Tapavicza Jakab és Sztejin Döme főhadnagyok, Petity Yincze hadnagy és Rajcsetics Márk tiszthelyettes. Ε bajon segítendő, Rajacsics patriarcha kinevezett egy sereg »nemzeti« tisztet, kiket a szerző névszerint felsorol. (32. 1.) Midőn utóbb a. szerb sereget császárivá alakították át, ezek az újdonsült tisztek rangjukat ebben is megtartották. A karlóczai végrehajtó bizottság 1848 jul. 18-án liadkötelezettségí törvényt adott ki a szerb Vojvodinára nézve. A patriarcha jul. 3-áu a szerb sereg fővezérévé Szurducski ezredest nevezte ki, kit egyúttal a Bácska parancsnokává tett ; a flotilla parancsnokává ugyanakkor üavidovácz Dámján nemzeti ezredest tette. A sajkások mint tüzérek is szolgáltak, az ágyúkat requirált lovakkal vontatták. A sereg többnyire saját nemzeti öltözetét viselte, az élelmezésről a községek gondoskodtak saját helyi bizottságaik útján. A szerb lázadás középpontja kezdetben a Bácska volt; 1848 julius elejével pedig a főtáborhelyek Jarek, Titel és Periasz valának. Szurducski a jobbszárny élén állott Csurognál, Jovanovics Csicsa »nemzeti ezredes« pedig a balszárnyon