Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - III. bef. közl. 209

ZSIGMOND KIRÁLY. ÉS A VELENCZEI KÖZTÁRSASÁG. 213 említettünk. A második levélre nézve a tanács csak röviden jegyzi meg, hogy a császár által tett változtatásokról értesült, a nélkül hogy azokra bővebben kiterjeszkednék. A harmadik levél a tanácsot arról tudósította, hogy a császár a tervezett változtatásokhoz ragaszkodik, de megértette belőle a tanács azt is, hogy Zsigmondnak elhatározott szándéka a szentszék érdekében Olaszországba jönni.1

) A márczius 19-iki utasítás tulajdonképeni czélja: tudósítani a velenczei követeket az időközben Olaszországban lefolyt eseményekről. Első sorban a milanói herczeg és Velencze közti tárgyalásokról szól, melyeket már a január 24-iki utasítás is megemlített. A velenczei tanács szigorúan ragaszkodott alio ζ a követeléséhez, hogy a herczeg az elfoglalt egyházi területeket adja vissza, s a két fél közt folyó tárgyalások főleg e körül forogtak, miután Velencze a béke biztosítékát épen ebben látta. A milanói követek erre ráállani nem voltak hajlandók, s a maguk részéről azt kérték, hogy Velencze küldjön külön megbízottat Viscontihoz, kivel e kérdésben behatóbb eszmecserét folytathassanak. Ε kérést Velencze, utalva a herczeg jellemére és természetére, megtagadta, mire a milanói követek eredmény nélkül tértek vissza urokhoz.2) Időközben azonban az olasz viszonyokban változás állott be, mely Velencze politikájára is kihatással volt. A baseli zsinat ugyanis 1434 őszén Santa Croce és San Pietro in Vincoli bibornokokat küldte Olaszországba, kik szept. 10-én illetőleg 30-án utaztak el.3

) Ε két bibornok és a milanói herczeg között az alatt az idő alatt, míg az utóbbi követei Velenczében jártak, tárgyalások folytak, melyek eredménye az lőn, hogy a milanói herczeg 1435 márczius 16-án egyezségre lépett. Kötelezte magát az egyházi területeket visszaadni, seregeit a Romandiolából és Bologna vidékéről visszahívni, követeket küldeni Florenczbe a pápához, ezt elismerni, seregeit szolgálatába állítani s a nápolyi királyságot illetőleg a bari herczeg érdekében föl nem lépni.4) ') »Pro sublevatione et reintegratione status summi pontificis et ecclesie dei.« U. o. 310. sz. ») U. o. 310. sz. 3) Monumenta concil. saeo. XV. Tom. II. 743—744. 11. 4) így a velenczei tanács márczius 19-iki utasításában. Ezzel szemben Johannes de Segovia (u. o. 796.) azt mondja, hogy a bibornokoknak május 11-én Elorenczben kelt levele a baseli zsinatot arról tudósította, hogy a pápa és a herczeg között a békét nem tudták létrehozni »ob causam regni Cecilie, super qua dux Mediolani disponebat se inti-omittere in favorem ducis Barrensis, papa ad id non annuente ; et quidem illo affirmante ita decere pro honore suo conservando propter conventiones