Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - II. közl. 116

ZSIGMOND KIRÁLY ÉS A VELENCZEI KÖZTÁRSASÁG. 143 VI. Zsigmond császár és Velencze között az érintkezések 1434 április havában megszakadtak. Megszakadtak annyiban, hogy a velenczei követek hazatértek, Zsigmond maga pedig május 11-én elhagyta Baselt és Ulmba ment. Az április 2-án kelt velenczei tervezet és az ugyanazon napon kelt utasítás az utolsó két irat Velencze részéről, mely a tárgyalások e szakából reánk maradt. A májustól juliusig terjedő időszakból nem maradtak reánk okiratok, melyek az ügy állásáról bennünket tájékoztatnának. Ugy látszik azonban, hogy Zsigmond cságzár Ulmban tartózkodása alatt tanácskozásokat folytatott környezetével az április 2-iki velenczei tervezet alapján. Ε tanácskozásokról biztos tudomásunk nincsen, de valószínű, hogy megtörténtek, a mire mutat az is, hogy az új császári tervezet, mely Zsigmond részéről a második, Ulmban, julius közepe táján kelt, meglehet azonban, hogy már Baselben is tanácskoztak az illetékes tényezők az új tervezet szövegén. A császári tervezet 18 pontból áll és sokkal rövidebben hangzik, mint a velenczei április 2-iki tervezet. A tervezet szerint a szövetség a legközelebbi tíz évre köttetik, a hadjárat megindítása (t. i. a milanói herczeg ellen) a jövő 1435 évi május 15-ike előtt nem történhetik meg. Békét vagy egyezséget egyik fél sem köthet a másiknak tudta nélkül. Ha a milanói herczeg a mondott időponton belül kezdené meg a háborút, a szerződő felek egymást e határidőn belül is tartoznak segíteni, ha azonban a szerződő felek valamelyike kezdené meg a háborút, a másik a kitűzött idő előtt segítségadásra nem kötelezhető. A pápa a velenczei tervezet 4-ik pontja értelmében járjon el a berezeg ellen egyházi rendszabályokkal, de egyúttal köteleztessék minden tőle telhető segély nyújtására, valamint 3000 lovas tartására. A császár köteles személyesen Olaszországba jönni vagy maga helyett valakit küldeni a megállapított határidő előtt, a háborúban pedig saját költségén 4000 lovassal résztvenni, kimondatván, hogy e kötelezettség csak négy hónapra szól, Olaszországba jöttétől számítva. A Visconti elleni hadjáratra köteles a császár a birodalom segedelmét is kieszközölni. A velenczei köztársaság a szövetség idejére a háború kitörésétől kezdve 10,000 lovast és legalább 400o gyalogost köteles kiállítani. A hadviselésre nézve kimondatnék, hogy a csapatok saját vezéreik alatt állanak, de minden közös megállapodás szerint történik; ha pedig a császár személyesen vesz részt a hadjáratban, a fővezérség őt illeti meg, azonban a határozatok végrehajtásához ez esetben is közös megállapodás