Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - II. közl. 116

136 ÁI.DÁSY ANTAL. szükséges. A háborúban elfoglalt területek a birodalmat illetik, de a pápa és a császár a határvonalat az Addán túlra is helyezhetik. Köteles a velenczei köztársaság a császárnak és hadainak a maga területén szabad átvonulást engedni és pénzért őket a szükségesekkel ellátni. Erre kötelezi magát Yelcncze jövőre is a koronázásra Olaszországba jövő császárokkal szemben. A szövetség megkötése után a császár Yelencze részére kiállítja a kiváltságleveleket az imperiumbeli területekről, viszont a köztársaság a rendes forma szerint hűségesküt köteles tenni és bizonyos évi adót fizetni. A Velenczével fennálló öt évi fegyverszünet a szövetség idejére és azon túl egy évre megliosszabbíttatik. Kimondatik továbbá, hogy ha a pápa a szövetségben nem is venne részt, azért a hely őt a császár és a velenczei köztársaság közt mégis megilleti.1

) A florenczi köztársaságra nézve kimondatik, hogy az a szövetségbe három hónap alatt beléphet, miután úgyis szövetségben van a császárral; a mi pedig hozzájárulását illeti, t. i. a harczban, az megfelelő, illő módon történjék. A milanói herczeg ellen a császár járjon el, megfosztva őt czímeitől és méltóságaitól, de egyúttal a pápa is járjon el ellene egyházi rendszabályokkal. Végűi a császári tervezet kimondani akarja, hogy a velenczei köztársaság határain túl ne terjeszkedjék, Brunoro della Scalára pedig kimondani kívánja: »<piod tituli conferantur existente concorde domino Brunoro.« Ε két utolsó pont egészen új, az április 2-iki velenczei tervezetben nem fordúl elő, épen úgy hiányzik azonban az 1435 április 20-iki újabb velenczei tervezetből és az augusztus 31-iki nagyszombati szövetséglevélből is.3) Ezt a császári tervezetet valószínűleg julius-hó folyamán adta át a velenczei tanácsnak Andrea Donato. Vele együtt, vagy tán rövid időn utána, jött Velenczébe Zsigmondnak két követe, a zenggi püspök és Battista Cigala. Augusztus 2-án már Velenczében voltak, mert e naptól kezdve a tanácsi jegyzőkönyvekben többször előfordúl nevök. Küldetések czélja volt megtudni, hogy a tanács mint vélekedik a császári tervezet felől, s úgy látszik, hogy sürgetni kezdték a tanács véleményét. Erre mutat az augusztus 2-iki ülés jegyzőkönyve, mely az adandó válasz fölött folytatott tárgyalásokról szól. Az augusztus 2-iki ülésen két indítvány tétetett. Az egyik oda irányult, hogy miután a tervezetnek több pontja a pápát is illeti, lépjenek a követek vele érintkezésbe, a mit annál is könnyebben Úgy látszik, hogy a pápát mintegy hiv atalból a szövetségbe tartozónak akarták tekinteni. *) A császári tervezetet olv. a Ε. T. Α. XI. köt. 301. sz. a.