Századok – 1901
Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - II. közl. 116
134 ÁLDÁSY A XT A I,. tetben azzal is, hogy nyilatkozatait az összes ülésben és a császár előtt is megtegye. A junius 4-iki ülésben a magdeburgi érsek és a lübecki püspök beszámoltak a zsinatnak útjokról, melyet a zsinat megbízásából a császárhoz tettek. Zsigmond ekkor a lübecki püspök útján azt a felszólítást intézte a milanói püspökökhöz, hogy Yelate nyilatkozatait írásba foglalva küldjék meg neki, ellenkező esetben óvást emel ellenök, vádnak és nem védelemnek tekintve azokat. Erre tették a püspökök azt a nyilatkozatot, hogy Yelate föl volt hatalmazva, kijelentéseit mind az összes ülésen, mind a császár előtt megtenni, miután a császár a herczeget fenyegetőleg támadta meg. A piacenzai bibornok azt indítványozta, hogy a szóban forgó nyilatkozatot mutassák meg a lübecki püspöknek, de arról másolatot neki ne adjanak.1) Megtörtént-e ez vagy sem, arról Segovia nem tudósít bennünket. A lübecki püspök különben néhány nap múlva még egyszer felszólalt, támogatva a magdeburgi érsek és a választófejedelmek követei által, s a milanói herczeget újra erősen megtámadta, hitszegést vetve neki szemére, mely váddal a herczeg követei sem maradtak adósok. Mindkét fél iratokra is hivatkozott állításai bizonyítása végett, de azokkal, mint látszik, egyik sem állott elő.2) A Deputatio pro communibus julius 1-én tartott ülésében végül a milanói herczeg követei urok nevében kijelentették, hogy a herczeg meghallván, hogy a zsinat részéről legátusok küldetnek Olaszországba az egyházi állam visszaszerzése végett, felajánlja e czélra segítségét, ígérve, hogy tőle telhetőleg igyekezni fog e czélt szolgálni, mely ajánlatára a gyűlés köszönetet szavazott neki.3 ) Ezzel Zsigmondnak Viscontihoz való viszonyát letárgyaltuk. Láttuk, hogy a két fél között az ellentétek nem egyenlítődtek ki és a megbékülés minden fáradozás mellett sem jött létre; sőt ellenkezőleg, a két fél viszonya egymáshoz annyira rosszabbodott, hogy Zsigmond fegyverkezni kezdett a herczeg ellen. A kezdeten túl azonban, mint láttuk, nem jutott, s többé a közte és a herczeg közt folyt béketárgyalásokról pontos értesüléseink nincsenek. Ellenben Zsigmond, Baselből távozta után, 1434 julius-havában, újra megkezdi a tárgyalásokat a velenczei köztársasággal, mely tárgyalások ezentúl elég gyorsan folytak le s végre 1435 augusztus 31-én Nagyszombatban a szövetség megkötésére vezettek. ') Mon. Cone. II. 706. 1. V. ö. Haller id. m. III. 174. 1. ή Mon. Cone. II. 706. 1. a) U. o. 720—722. 11. Az ehez fűződő, a legátusok elküldésére vonatkozó tárgyalásokat e helyt mellőzzük.