Századok – 1901

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Hol bővítették ki a Hartvik-legendát először és másodszor? 991

1(144 KARÁCSONYI JÁNOS. valóban toldotta, s néhol, a hol jobban tudta vagy tudni vélte a dolgot, javítgatta is Hartvik művénél: első bővítését, Igazoljuk ezt azzal a híres 12-ik paragraphussal, mely Sebestyén esztergomi érsekségéről, megvakulásáról és Aschrik helyettes voltáról szól. Ε betoldás — mint tudjuk és szemmel láthatjuk — nincs benne Hartvik eredeti művében, a nagy legendában, de nem volt benne Hartvik művének első kibővítésében sem. Nem lehetett benne, mert Hartvik művének első kibővítésében, melyet a magyar-lengyel krónika és a Ketrzynskitől fölfedezett életrajz szerzői használtak. Aschrik mindig mint esztergomi érsek fordul elő már a koronáért való követség (1001) idején. Hogy nevezhette volna az első bővítő Aschrikot már 1001-ben esztergomi érseknek, ha neki is tudomása lett volna Sebestyén érsekségéről s arról, hogy Aschrik csak a koronázás után lett helyettes érsekké ? ! Akkor neki is úgy kellett volna tenni, mint a pesti codex készítőjének. Ki kellett volna vakarnia Aschrik neve mellől az esztergomi érsek elnevezést és a »kalocsai püspök« czímet kellett volna helyébe írnia, AI ivei ezt nem tette, világos, hogy a 12-ik szakaszban foglaltakról semmit seni tudott s e 12. §. csupán a pesti codex készítőjének betoldása. A pesti codex készítőjének betoldása azon két mentegető nyilatkozat is, mely a 19. és 22. szakaszokban fordúl elő. Mind a kettő a kis legendából átvett szigorú büntetés elbeszélése után fordúl elő. Mivel az első bővítő semmit sem vett át a kis legendából, neki e nyilatkozatokra, mentegetésekre semmi szüksége sem volt s így azok csakis a pesti codex készítőjének tulajdonítandók. Hasonlóképen ennek tulajdonítandó az 5. végén levő összekötő mondat is. Ε helyütt is a kis legenda szavait szúrta be az első bővítés ö. és 6. szakaszai közé, s mivel így megzavarta az összefüggést a kettő közt, a »qualiter posse« mondattal igyekezett azt helyreállítani. Ezek után megállapíthatjuk a második bővítőnek, a pesti codex készítőjének toldásait is, melyek a következők : 1. Az a megjegyzés, hogy szent Márton az ő pannóniai tartózkodása idején a pannonhalmi szent hegyen szokott imádkozni. (6. §.)