Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 471

• TÁRCZA. 471 közölve 1718-tól 1753-ig. Ezen német nyelvű'kivonatok — jóllehet a legszárazabb hivatalos modorban készültek annak idején a selejtezések alkalmával szerkesztett úgynevezett rotulusok számára — az ország déli vidékének mult századi érdekes viszonyait és gazdasági állapotait sok tekintetben meg fogják világítani a száraz adatokból is olvasni tudó szem előtt. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1899. VI. A ZÁGRÁBI HORVÁT RÉGÉSZETI TÁRSULAT ÉRTESÍTŐJE. (Vjestnik hrvatskoga arheoloskoga drustva). 1899. III. köt. Tartalma következő : 1. Klaics Vjekoslav : A Nelepics de Szvacsics grófok genealógiája. (1 —17. 11.) A Nelepics (Neliptius. Nelepecz, Nelepechi. Nelepewczy) nemzetség neve először 1253-ban fordúl elő IV. Béla adománylevelében, ki Isan de Nelepecz-nek a Krka torkolatánál levő birtokaiért cserébe adja Drazsnik (Draxnik. Dreznik) megyét, melynek birtokában Róbert Károly 1322-ben megerősíti Isan unokáját. Drazsnik megye egyházilag a korbáviai püspökséghez tartozott, Újvár. Paski és Modrus közt terülvén el. Úgy látszik, e megye birtokáért több horvát főúri család versengett, mert. 1278-ban a Babonicsok, 1292-ben a Subicsok is bírták egy részét. Az értekezés végén a Nelepecz család egész családfája össze van állítva 1244—1523-ig. 2. Bulics F. Ilona horvát királyné sírirata Szalonában. (18 — 24. 11.) A közölt sírirat szerint e királyné Miroszláv Mihály király 976-ban elhunyt özvegye volt. 3. Laszowski Emil : A sz. Száva lierczegek horvát ága. Adalék a sz. Száva herczegek genealógiájához. (25 — 29. 11.) Koszazza István sz. Száva herczegének Kantakuzeno Annával két fia volt : Vladiszlav és Vlatko (Balsák), és egy florenczi nővel István nevű törvénytelen fia, ki törökké lett s Achmet-pasa néven ismeretes. (Herczegovics, megh. 1518-ban.) Vladiszlav Balsa sz. Száva herczege 1470-ben a török elől Velenczébe, utóbb Magyarországba menekült. Mátyás király a török elleni harezokban tett szolgálataiért 1472-ben a Körös megyei Nagy- és Kis-Kemlék (Kalnik) várát adományozta neki, s így Vladiszlav Balsa a család horvát ágának lett megalapítója. Mint dux de Kemlek, a vidékbeli nemesekkel jobbágyok módjára akart bánni, de a nemesek e miatt emelt panaszára Mátyás király régi szabadságaikat megerősítette, sőt 1480-ban Nagy-Kemlék várát Egerváry László horvát bánnak adományozta : így a Balsák csak Kis-Kemlék urai