Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 471

472 TÁRCZA. lettek és azok maradtak 1552-ig. Ezen évből a zágrábi országos levéltárban egy fontos oklevél van e családra nézve, melyben Balsa Miklós. Vladiszlav dédunokája, Zrínyi Miklós bán előtt Kis-Kemlék várát Szentlőrinczi Gezthy Jánosnak adja el. hogy magának biztosabb helyen vehessen birtokot. A Balsák horvát ágának utolsó ivadékait 1566-ban Sándor moldvai fejedelem szucsavai udvarában találjuk, a honnét mint vagyontalanok, a fejedelem levelével Raguzába költöznek. — Koszazza István másik fia Vlatko, törökké lett mostoha testvére, Achmet-pasa által szorongattatva, 1481-ben Raguzába. utóbb Arbeba, majd Velenczébe költözött, hol ivadékai mint »magnifici Cosacca« 1565-ben a velenczei nobilik sorában fordúlnak elő. 4. Jelics Lukács : Történelmi és helyrajzi vázlatok a belgrádi (Alba supra mare) tengermellékről. (33 —126. 11.) A tenger-belgrádi partvidék a régi Sidraga megyéhez tartozott, ennek zsupánai közül az oklevelek 1059 — 1080-ig négyet, a XII-ik századból egyet említenek. Az értekező e régi megyére vonatkozó összes adatokat elősorolja. Főhelye Tenger-Belgrád, egyideig Horvátország fővárosa és királyi székhely volt. Zvonimir kérelmére VII. Gergely pápa állandó nunciusa 1076-ban Tenger-Belgrádhoz közel Yranában székelt. A király felváltva Belgrádban és Osztroviczán lakott ; ez utóbbi helyen az általa épített templomban volt családi sírboltja is. Midőn sánta leánya férjhez ment a lapcsáni Yinih Radulhoz, hozományúl kapta e vidéken Karin várát. Yelencze Tenger-Belgrádot 1125-ben elpusztította. Kacsics Domaldo 1205-ben újra felépítette, de II. Endre magyar király e birtokokat elvévén tőle, 1222-ben brebiri Subies Gergelynek és Istvánnak adományozta. — Tenger-Belgrádot (castrum Alba. Alba civitas, Belgradum supra mare, urbs regia) a horvátok alapították. Az arab Edrisi szerint egyike volt a tizenkét legnagyobb dalmát városoknak. I. Kresimir 1059-ben itt szláv szertartású püspökséget alapított és ugyanazon évben benediktinus zárdát János evangelista tiszteletére, valamint egy apácza zárdát is 1065-ben, melyeket dús adományokkal látott el. Kálmánt is itt koronázták horvát királylyá. Midőn Yelencze a várost 1125-ben feldúlta, a püspök Scardonába tette át székhelyét. 1205-ben Zara-Yecchia név alatt újra felépült, de régi hírnevét nem bírta többé visszaszerezni. 1229-ben a belgrádi tengermellék egy része a templariusok kezébe jutott, más része 1347-ig a Subicsok birtokában volt. 1385—1409-ig Palizsnay János és a horvát felkelők bírták ; ezután Yelencze birtokába került és sokat szenvedett ennek a törökkel vívott harczaiban. Az értekező rajzokban is bemutatja a város, vár, templomok, zárdák romjait. — A benczések belgrád-városi apátsága, mely mint föntebb említők. 1059-ben