Századok – 1900

Tárcza - Csoma József székfoglaló értekezése a nemzetségi czímerekről 839

TÁRCZA. 839 levéltári példánynak épen azon a helyen tűnik fel (3·—4 sor), hol a muzeumi példányban a kilencz falu adományozásáról van szó. A másolatból ugyanis kimaradt a falut, jelentő görög szó, s még négy más hibát is követett el írás közben a másoló. Ebből a megrongált helyből olvasta ki azután Szerdahelyi a kilenczed adományozását. a miről pedig az eredeti példány semmit sem tud. A falvak felsorolása is hibás az országos levéltári példányban. Tízet sorol fel. pedig Máma falut el is hagyja. A muzeumi példány szövege ellenben csakugyan kilencz falut említ, s az összehasonlításból kiderül, hogy a Tuní (vagy Tuné) és Kntta (vagy Knéta) nevek egyszerű íráshibák. Érdekes továbbá, hogy a földvagy faluközösséget jelentő »mir« szó is előfordul a muzeumi példány szövegében, mert Polosnikból, του μφά, azaz : a faluközösségből. egy vinczellért rendel a szent király a monostor szolgálatára. A muzeumi példány eredeti szövegének pontos átírása, továbbá olvasása, fordítása és magyarázata Gvomlay értekezésének második fejezetében lesz található. A szöveg magyar fordítását az Akadémiai Értesítő is közli. Október Ιδ-én a második osztály tartott ülést, melyen Csorna József levelező tag foglalt széket nemzetségi czímerek tanulmánya« czímíi értekezésével. Elsőben is számba vette az ezen czímerek kutatása körűi eddig elért eredményeket s megállapitá, hogy tudományos alapon kétségtelenül meghatározott nemzetségi czímer eddig huszonegy volt ismeretes : majd ezekhez még a Poki és Katyz nemzetségek czímerének kérdését tisztázta a fenmaradt régi pecsétek alapján : végűi feltüntetve azon nagy aránytalanságot, mely az eddig ismert nemzetségek száma (Wertner Mór a magyar nemzetségekről írt kétkötetes művében részint okleveles adatok, részint a krónikák nyomán több mint 230 genust sorol fel) és az eddig ismert nemzetségi czímerek száma között van. ennek okát az Árpádok korában, az akkori hadviselés rendszerében keresi. Míg ugyanis az idegenből bevándorolt lovagok és a magyar főnemesek a királyi csapatban mind saját czímeres zászlaik alá gyüjték fegyvereseiket, a középnemesség a megyei hadakhoz csatlakozott és abban a korban czímert nem viselt ; a mint hogy ezideig csakis az idegen lovagok s az akkori magyar főnemesek czimereit ismerjük. És ez természetes is, mivel általában a magyar nemesség a czímernek valami nagy fontosságot soha sem tulajdonított. : hiszen Verbőczi is azt hirdette a Tripartitumban, és pedig épen akkor, mikor a külföldön a czímerbitorlások miatt folytatott perek a leggyakoriabbak, mikor a czímerfestészet terén a legjelesebb művészek versenyeznek egymással. — hogv a czímer nem lényeges kelléke a nemességnek. Ez a felfogás magyarázza meg azt a jelenséget, hogy még a XYI-ik században is voltak