Századok – 1900

Értekezések - WEBER SAMU: Ötödik municipium a Szepességen 421

ÖTÖDIK MUNICIPIUM A SZEPESSÉGEN. 423 volt municipiális önállósága, s mint a vár tartománya, a várúr törvényhatósága alá tartozott.1) Még negyedik alakban is feléledt a városok municipiuma 1772-ben, midőn Lengyelország felosztásával a 13 elzálogosított város megint Magyarországhoz csatoltatott, Lubló, Gnézda és Podolin városok hozzáadásával, olyformán, hogy az új kerület Igló város székhelylyel a következő tizenhat városból állott : Eelka, Poprád, Szepes-Szombat, Sztrázsa, Matheócz, Béla, Leibicz, Ruszkin, Duránd. Ménhard, Igló, Szepesvárallya, Olaszi, Lubló, Gnézda és Podolin. Ε városok összes jogai és kiváltságai 1775-ben Mária Teréziától új pecsét, illetőleg czímer adományozásával nyertek megerősítést. A czímer ez : ketté vágott paizs, melynek felső kék mezejében hármas halom felett arany nap és hatágú csillag, alsó vörös mezejében pedig a Poprád és Hernád folyókat jelképező két hullámos pólya látható; a paizsot ketté vágó szalagon J. II. (Josephus II.) és M. T. (Maria Theresia) betűk ; a paizsot két grifmadár tartja. — A Χ VI város pecsétjének körirata : Sigillum Sedecim Oppidorttm Scepusiensium 1774. — Ily alakban állott fen a nevezett városok törvényhatósága 104 éven át 1876-ig, midőn ez is a nagy megyébe olvasztatott s ezzel az egész Szepesség egy municipiummá forrott össze.2) így látjuk, hogy különféle történeti átalakulások folytán a nagy megyével egyesült először a Ms megye vagy a lándzsások széke, azután a huszonnégy, illetőleg tizenegy város, és végre a Χ VI várost kerület is az utolsó időben, mint a városok municipiális jogainak utolsó tanuja. Ezen négy törvényhatóság mellett a Szepesség területén, egy ötödiknek szereplését is megfigyelhetjük a mult századokban. Ily törvényhatósági jogokkal és kiváltságokkal felruházott város volt Gölnicz, mely a szepesi bányavárosok királynéjának is neveztetett. Ezen viszonyok megértése czéljából a bányavárosok és különösen Gölnicz bányaváros múltjára vissza kell pillantanunk. Tudjuk, hogy már szent István királynak különös gondja volt arra, hogy a német bevándorlók jó fogadtatásban és jogaik teljes élvezetében részesüljenek. Magukkal hozott jogszokásaik ') Sváby Frigyes: A' XIII város története (Lőcse, 1895.) 13,14, 27, 31. 69. 11. — Wagner id. m. I. 189, II. 10—11. 11. — Unger : Schiksale der Zipser Deutschen (Wien, 1820.) 19, 21. 11. ·— Deák Farkas : Egy magyar főúr a XVII. században. (Gr. Csáky István életrajza. Budapest, 1883.) 129. 1. — Y. ö. mindezekre nézve Csánki adatait: Magyarorsz. tört. földrajza, I. 245 és köv. 11. 3) Sváby Fr. A XIII város tört. 281, 292, 323. 11. — Weber Samu : Zipser Geschichts- und Zeitbilder, 82—83. 11.