Századok – 1900

Értekezések - WEBER SAMU: Ötödik municipium a Szepességen 421

424 WEBER SAMU. gyakorlásával megalapították a polgári állást és megkülönböztették azt egy részről a jobbágyság, más részről a nemesek állásától. Az universitas nóbüium mellett, melynek hadakozásai és vitézi tettei különös szabadságokkal jutalmaztattak, nemsokára az universitas civium is szerepelni kezdett, melynek tagjai a kézműnek a művészetnek és a tudománynak köszönhették önállóságukat és azzal járó szabadalmaikat. így a polgári állás egyik alapköve lett a további fejlődésnek. Lapident bene position ne moveas!1) Béla király Névtelen jegyzője a honfoglalásról írván, mondja : »dux Árpad et sui . . . venerunt usque ad fluvium Zogea, et castra metati sunt per crepitudinem eiusdem fluminis a Thyscia usque ad silvaití Matra, et subiugaverunt si hi omnes habitatores terrae a Grisio (Crisio) usque ad fiuvium Zogeua et usque ad silvam Zepus «.'-) Ε szerint a honfoglaláskor az egész Szepesség mint egy nagy erdő tűnik fel, s a megye első története csakis erdőírtásra vonatkozik. Ε munka közben érczekre is akadtak, melyek itt-ott napfényre kerülve, okot és alkalmat szolgáltattak a szepesi bányavárosok s ezek közt Gölnicz mint a legrégibb bányamívelő telep megalapítására. A II. Géza korabeli (1141—1161) tömeges német bevándorlások által történt telepítések első zsengéi a mongolok betörése következtében elpusztulván, IV. Béla, a második honalapító, nagy buzgalommal fogott hozzá, hogy a romokból új életet teremtsen, új mívelődést hozzon létre. A Gölnicz-völgyben újra alakuló Gölniczbányára is kiterjeszté jóakaró figyelmét és 1243-ban újabb szabadalmakkal ajándékozá meg a várost. Még többet tett ezen irányban fia, István király, a ki 1264-ben és 1271-ben minden jogot megadott a városnak a bányászathoz, a vízhez, az erdőhöz és vásártartáshoz ; a mellett pallos-jogot (jus gladii) is gyakorolhatott a város. Ott látjuk tehát már jókor tündökölni Gölnicz városát a maga municipiális jogaiban, teljesen függetlenül a szepesi vár, ágy szintén a többi városok grófjaitól; a város bírája lévén egyszersmind a comes terrestris, ki az ő hozzátartozóival semmiféle más hatóságtól nem függött.3) A város ezen jogait helybenhagyta IV. László 1282-ben,4

) 1284-ben pedig Gölnicz egyik Hekkel nevű polgárát új adományokkal tűntette ki.5

) ') V. ö. Wagner id. m. I. 131. 1. η Cap. 32. 3) Genersich Christian : Die uralte priv. Bergstadt Gölnitz. (Kézirat 1810-ből a kézsmárki lyceuni könyvtárában.) — V. ö. Wenzel: Magyarország bányászatának tört. Budapest, 1880. «) Wagner id. m. I. 194. 1. ') Wenzel id. h.