Századok – 1900

Tárcza - Margalits Ede: Horvát történelmi repertorium 367

TÁRCZA. 367 — A FAUR CSALÁD CZÍMERE. Lendvai Miklósnak » Temes vármegye nemes családai« czímű munkájáról a Századok folyó évi február-havi füzetében (161 —166. 11.) közölt bírálat azon megjegyzésére vonatkozólag, hogy a munkához mellékelt ezímerlapok közt a Faur család czímerének »sisakja és foszlányai nem felelnek meg az erdélyi fejedelem kanczelláriájából 1631-ben származó stylusnak, nem is szólva a sisakdíszűl szolgáló, erdélyi armalisokban szokatlan tollakról« (166. 1.) — azt a ténybeli helyreigazító értesítést vettük, hogy a Faur családnak Rákóczy G-yörgy által adományozott, 1631-ben Medgyesen kelt diplomája eredetiben látható Temes vármegye levéltárában, s annak festett czímerén nemcsak hogy tisztán kivehető a három toll, hanem a czímer leírásában is ott olvasható : ex quo très pennae — — — stb. Köszönettel a beküldőnek szíves közléseért, adtuk e sorokat a bírálatban esett jóhiszemű tévedés helyreigazításáúl. ÚJ KÖNYVEK. — HORVÁT TÖRTÉNELMI REPERTÓRIUM. Régen érzett szükség nálunk, hogy mindarról, a mit a történelmi kutatás, anyag-gyüjtés, kiadás és feldolgozás, egyszóval a történetírás terén a szláv irodalom termel, tájékozva legyünk ; hogy különösen mindazt, a mi a lefolyt félszázad alatt, mióta a latin nyelv közhasználatával felhagytunk, horvátul megjelent, hozzáférhetővé tegyük a magyar tudományosság számára ; hogy a horvát történelem ismerete ne legyen zárt ajtó előttünk. A m. tud. Akadémia történettudományi bizottságának és Margalits Ede tagtársunk bámulatos szorgalmának köszönhetjük, hogy az ezen irányban kívánt munkálatok végre megindultak azzal a vaskos kötettel, mely a fönti czím alatt ez év elején hagyta el a sajtót s a horvát történetirodalmi munkásságnak 1850-től bezárólag 1898-ig terjedő repertóriuma első részét foglalja magában. Margalits Ede e kötetben a Ivukuljevics-féle Archívum (Arkiv za povjestnicu jugoslavensku) tizenkét kötetét s a. délszláv Akadémia munkálatainak (Rad jugoslavenske akademije znanosti i unijetnosti) nyolczvannyolcz kötetét (1867 — 1888) dolgozta fel regestaszerű kivonatokban, melyeknek használatát végűi kimerítő Név- és tárgymutató könnyíti meg a magyar kutatók számára. Kötelességünknek fogjuk tartani e becses és nagyfontosságú kiadvány bővebb ismertetését ; ezúttal csak jelezni kívántuk hogy megjelent, várván a munka folytatását. mely a múltra nézve oly nag}' hiányt van hivatva pótolni irodalmunkban. — EEJÉR VÁRMEGTE TÖRTÉNETE. A harmadik kötetben, mely Károly János tagtársunk sok szorgalommal készülő munkájából