Századok – 1900
Tárcza - Pirhalla Márton: A szepesi prépostság története 368
368 TÁliCZA. a mult év legvégén jelent meg, Fejér vármegye összes községeinek és birtokos családainak történetét s ezzel az egész monographia befejezését vártuk. A felszaporodott anyag azonban nem volt egy kötetben feldolgozható, s még egy negyedik kötet kiadását tette szükségessé, mely remélhetőleg nemsokára követni fogja a harmadikat ; sőt, ha ennek arányait nézzük, talán a következő kötet sem lesz elég a hátralevő anyag befogadására s a szerzőnek a négy kötetes tervezet korlátaiból is ki kell majd lépnie. Az előttünk fekvő kötet betűrendes sorban harmincznyolcz község (Aba— Czikola) történetét, s ennek keretében az érdekelt birtokos családokra vonatkozó adatokat foglalja magában, oly formán, hogy a történetileg összetartozó községeket és pusztákat mindenütt a főbirtoknál tárgyalja a szerző s csak az itt mellőzött adatokat mondja el külön a tartozékok neve alatt. A községek történetét •— kezdve a XIY-ik századi pápai tizedlajstromokon s végezve a megyebeli plébániák 1753/54 évi conscriptióján •— különböző időben és különféle czélból készült összeírások előzik meg, a kötet végéhez pedig bő oklevéltár járúl, melynek az a baja, hogy közleményeit össze-vissza minden időrend nélkül adja. A munkát Fejér vármegye térképe s a szöveg közt számos kép illusztrálja. — A SZEPESI PRÉPOSTSÁG TÖRTÉNETE. Szepes vármegye teljes és rendszeres történetének megírása lebegett czélúl azok szeme előtt, kik a Szepes-megyei történelmi társulat létesítésén fáradoztak, midőn a társulatot 1884-ben megalakították. De mennél tüzetesebben kezdtek foglalkozni a vármegye múltjával, annál inkább meg kellett győződniök arról, hogy e különféle fejlődésű, sajátos és gyakran szövevényes viszonyok közt élő, sőt olykor más idegen országhoz tartozó alkatrészekből később egybeforrott terület történetét egy műben tárgyalni alig lehet. A társulat 1894 évi decz. 10-re összehívott közgyűlése elhatározta tehát, hogy az egységes monographia tervét — legalább egyelőre -— elejti, s a helyett a mai vármegye régebben különálló egyes részeinek s némely kulturális fontossággal bíró intézményeinek történetét fogja megíratni. így jött létre a Szepes-megyei történelmi társulat millenniumi kiadványai-n&k legutóbb megjelent negyedik kötete is, melyben dr. Pirhalla Márton a szepesi prépostság vázlatos történetét kezdettől a püspökség felállításáig adja elő.1) A szerző három fő fejezet alatt öt időszakra osztja tárgyát. Az első a prépostság keletkezésétől 1382-ig tart; a második a ') A vállalat I-ső kötetében Szepes vármegye történelmi irodalmának bibliographiáját és a Szepesse'g őskorát, a II-ikban a tizenhárom szepesi város történetét, a III-ikban a tíz lándzsások székének történetét, az V-ikben Lőcse város története első részét bocsátotta közre a társulat.
