Századok – 1900
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873
erdély politikai érintkezése angijával. 899] A választ Grodolphin nem akarta írásban adni. Marlborough visszatérve Hágába, a hollandoknak is ajánlotta Rákóczi ügyét, a kinek két követe a hollandoktól is oly választ kapott, mint az angoloktól.1) Rákóczi nagy örömmel hallotta 1709 nyarán, hogy Klementetoly szépen fogadták Londonban. Ugy vette észre Klement szóbeli jelentéséből, hogy a tengeri hatalmak állandóan akarják támogatni, hanem az erdélyi akadálytól visszariadnak, mert tudták, hogy a császár Erdélyt át nem adhatja a török szomszédság miatt, de úgy hitték, hogy inkább kárpótolná Rákóczit néhány vármegyével.2 ) Ez a jó akarat azonban nem nyugtatta meg Rákóczit. Grodolphin válasza nagyon hatái-ozatlan volt. A fejedelem szerette volna, ha a szövetségesek határozottabban nyilatkoznak a közbenjárás megújításának módjairól. Ε czélból küldötte el Dobozit és Körtvélyesit a protestáns rendek nevében a magyarok jóakaróihoz 1709 nyarán, választ kérve, mely eloszlassa aggodalmait, mert különben — úgymond kénytelen volna a segítséget ajánló törökre támaszkodni. A protestáns követek elindulása után Rákóczi a Londonból kapott tanács szerint meg akarta indítani a tárgyalást a bécsi udvarral, elhallgatván »az erdélyi dolgot, mivel ezen dolgot magok akarják proponálni az aleatusok«, vagyis a közbenjáró szövetségesek.3) Augusztus 23-án levelet írt Rákóczi Bruyninxnek, s ebben másik levelet mellékelt Lamberg herczegbez, a ki a nagyszombati tárgyalások idején jóindulatot mutatott a magyarok iránt. Rákóczi most útlevelet kért Bécsbe küldendő követe számára, kitől új ajánlatokat kívánt izenni. Lamberg helyett Bruyninx felelt a levélre szeptember 11-én, megmagyarázva Rákóczinak, hogy elkésett az új ajánlatokkal s hogy Lamberg nem küldhet útlevelet. Rákóczi e levélre hivatkozva küldötte el újra Klementet 1709 októberében Berlinbe, niegizenve a szövetségeseknek, hogy a császár nem akar békülni s hogy jó volna, lia a közbenjárók a czárral együtt igyekeznének kényszeríteni az udvart a magyar követelések teljesítésére.4) *) Szalay László: Klement János Mihály. Századok, 1870. — Fiedler : Actenstiicke. Fontes Kerum Austriacarum, Abth. II. Bd. XVII. 4, 5, 6, 17—43. Simonyi Ernő, III. 406, 423, 435, 436. 11. Klopp id. m. XIII. 332—334. Pray :Epistolae Procerum III. 517, 565. 11. 2) Thaly : Arch. Kak. I. ο. II. k. 507, 508. 11. 3) Fiedler : Actenstiicke id. h. 6, 65. 1. — Thaly : Arch. Rak. I. ο. II. k. 511. 1. 4) Fiedler közi. Archiv f. oest. Geschichte, Bd. 44. Hamel-Bruyninx szept. 11-iki levele és Fiedler Actenstiicke id. h. 70. 1. SZÁZADOK. 1900. X. FÜZET. 58
