Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

angyal dávid. Klement elindulása után Rákóczi válaszolt Bruyninxnek november 2-án. niegizenve neki, hogy vegye figyelembe a czárnak készségét s hogy igyekezzék a Jablonskitól és Klementtől Londonba küldött pontok alapján teljesíteni közbenjárói tisztét. »Csak már quoquo niodo ugrathatnánk bé az mediatiót még egyszer« írja ekkortájt Bercsényi Rákóczinak. Nagyon rosszul esett tehát Rákóczinak az a tapasztalás, hogy Bruyninx nincs oly hangulatban, hogy a közbenjárás czéljára fel volna használható. A hollandi követ, ki ekkor Medows távozása után újra egyedüli képviselője volt a közbenjáróknak, 1709 deczemberében kemény választ írt Rákóczi novemberi levelére. A czár közbenjárását — úgymond — az udvar nem fogadja el. a tárgyalások fennakadásának hibája nem az udvart terheli, hanem Rákóczit, mivel Nagyszombatban a magyarok nem válaszoltak a császári pontokra s azután kimondották az ónodi határozatot.1) Dum fueris foelix ! kiáltott fel Rákóczi, midőn a hollandi levelét olvasta. Különösen a Nagyszombatra vonatkozó megjegyzés esett neki rosszúl, mert Stepney az ottani tárgyalások után fényes elismeréssel jutalmazta a magyarok békevágyát. Rákóczi tehát 1710 elején felszólította Klementet, hogy utazzék Berlinből Angliába és Hollandiába, mert ellentét van Bruyninx levele és az 1708-iki angol válasz közt, és ha ez ellentét félreértésen alapúi, szükséges annak eloszlatása.2) Nagyon szükségesnek látszott Klement utazása már azért is, mert a gertruydenburgi tárgyalások közeli eshetőségnek tüntették fel az angol-franczia egyezséget. Klement Berlinben sok ajánlatot szerezvén angol útjára, márczius végén már Hágában volt s ott emlékiratot adott át Marlborouglinak. Az emlékirat nagyjában egyezett az 1708-iki előterjesztéssel, csak egy pontban volt lényeges különbség a kettő között. Rákóczi ugyanis 1710-ben kijelentette, hogy hajlandó Erdélyért kárpótlást elfogadni, feltéve, hogy az átengedett magyar terület ugyanoly biztosítéka volna a magyar szabadságnak, mint Erdély volt hajdanában. Klement egyszersmind panaszkodott Bruyninx deczemberi levele miatt. Rákóczi követe ápr. 18-án kapta meg a választ emlékiratára Marlborough lakásán, Heinsiusnak, Townsend lordnak, a porosz Schmettaunak és Körtvélyesinek jelenlétében. A válasz így hangzott : Anglia és Hollandia jól emlékeznek az 1708-iki U. o. 74—77. 11. — Thaly : Arch. Rak. I. ο. VI. k. 393. 1. 2) Fiedler : Actenstiicke id. η. 78. 1. és Thaly : Arch. Hak. I. oszt. 1 11. k. 1. 47. 11.